Sukoró: az ügyészség erőltette Szolnokot Handóra
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem hallgatott az érvekre, s a Sukoró-ügy tárgyalására a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki. Bár én magam augusztus eleje óta várok arra, hogy belenézhessek a nála lévő iratokba, ezt a múlt héten Császy kollégának engedték meg. Sok-sok érdekes dolgot talált...
A törvény azt írja elő, hogy az ügy átpasszolásáról szóló indítványt az OBH elnöke megvizsgálja, s ha megfelelőnek ítéli, megnézi azt is, mely bíróságra tehető át az ügy. Mindezeket a döntéseit az Országos Bírói Tanács irányelvei alapján hozza meg. Csakhogy ilyen irányelveket az OBT soha nem fogadott el. Semmilyen norma, semmilyen objektív szabály a mai napig sincs arra, hogy mi a sok és mi a kevés, mi a túlzott leterheltség és mi nem. Az sincs szabályozva, hogy milyen mutatók milyen alakulása esetén kell elvenni egy ügyet, s az sem, mi alapján lehet odaadni egy másik bíróságnak. Az egész eljárás tehát már emiatt is törvénytelen volt.
De ennél talán érdekesebb, hogy a statisztikai mutatók alapján, valamint 8 megyei törvényszék megkérdezése után valamilyen logikával arra jutott az OBH apparátusa, hogy az egyszerre áthelyezni javasolt vietnámi drogosok és sukorói hűtlen kezelők ügyei közül egyet a szekszárdi, egyet a zalaegerszegi törvényszéknek lehet-kell adni. Minderről augusztus 1-én feljegyzésben tájékoztatták Handó Tündét. A feljegyzés úgy fogalmaz: "A fentieket figyelembe véve, valamint a kijelölési eljárás automatizmusára vonatkozó feljegyzésemben foglaltakra az a javaslatom, hogy egy-egy ügyre a Zalaegerszegi és a Szekszárdi Törvényszék kerüljön kijelölésre. A leterheltségi és ügyforgalmi adatok, a munkateher és a létszámhelyzet alakulása mellett figyelembe vettem a korábbi kijelöléseket is. Mind a két bíróságon a bírók, illetve tanácsok leterheltségi mutatói, és a folyamatban lévő kiemelt ügyek száma lehetővé teszik a büntető ügyek időszerű elbírálását." Mindennek alapján azonban az elnök asszony nem tudott állást foglalni.
Nem fogadta el a két javaslatot, s nem párosított 1-1 ügyet 1-1 törvényszékhez, holott a törvény szerint ez lett volna a dolga. Valamint az, hogy a konkrét, előzetes döntését véleményeztesse az érintett bíróságokkal, valamint a legfőbb ügyésszel. De Handó Tünde inkább úgy tett, mintha a feljegyzés nem is létezne, s a szakmai szűrés nélküli, eredeti, teljes merítést: a 8 törvényszék nevét menüként felkínáló listát küldött véleményezésre az ügyészségre. Természetesen a legfőbb ügyész helyettese, Belovics Ervin már nem volt ennyire határozatlan. Világosan leírta, mit akar: "...a bűnügy ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az elsőfokú eljárásra a Szolnoki Törvényszéket javaslom." Nincs kecmec, jogi alátámasztás, szakmai indoklás meg statisztikai adatok. Lárifári. De hát tudjuk: mondjál kevesebbet, akkor nem tudnak belekötni. És ugye a konszenzus is csak erő kérdése.
Nos, a jelek szerint Handó Tünde értett a szóból. Mivel az irányelveket nem alkották meg, a törvény pedig nem definiálja a "rendkívüli", "aránytalan", stb. szavak jelentését, így mérlegelési jogkörében könnyedén választhatta Szolnokot is. Hogy ez ellentétes a józan ésszel, az etikával, a bírák függetlenségével és a szakmai javaslattal? Nem számít.
S nem számított az sem, hogy a törvény kimondja: a kijelölési döntés nem járhat a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. A Szolnoki Törvényszék elnöke ugyanis a döntés előtt a következőket írta Handó Tündének:
"A Törvényszék első fokos büntető ügyei betárgyalt ügyek, valamennyi bírónál nagy számban kiemelt jelentőségűek, amelyek a Büntetőeljárási törvényben írt tárgyalási időközre is figyelemmel folyamatos tárgyalást igényelnek, azok átszignálása - terjedelmükre tekintettel is - az ügyek késedelme nélkül nem lehetséges. Az első fokos bírák további terjedelmes ügyekkel való terhelése lehetetlenné tenné a kiemelt jelentőségű ügyek törvényben előírt rendszerességű tárgyalását és azok befejezésének gyorsítását. ... az ún. Sukoró-ügy legalább 60 tárgyalási nap tartását jelentené, így kollégánk készsége mellett is olyan hosszú időt jelentene kirendelése, hogy ... a saját ügyeinek intézését is hosszú időre bénítaná meg. ... Amennyiben törvényszékünkre esne a választás, akkor mindenképp a Bjt. 31.§-ban foglalt bíró kirendelésének lehetőségét [vagyis létszámnövelést] kérnénk ... épületünkben olyan zsúfoltság alakult ki, hogy a tárgyalóterem folyamatos biztosítása is nehézséget okozna."
Na ezt sikerült úgy értelmezni, hogy nem lenne aránytalan többletteher. A magyar nyelv, és a jogállamiság legnagyobb dicsőségére.
(Mivel az iratokról másolatot nem adtak, a sok rossz minőségű mobiltelefonos fotóért az OBH nevében is elnézést kérek.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csaszy zsolt 2012.08.30. 21:06:04
Stradlin 2012.08.31. 16:59:07
Pedig én azt hittem, hogy Belovics Ervin a korrektebb és a szakmaiságot előtérbe helyező ügyészek közé tartozik.