Ahogy - valójában - elkezdődött
Az mindenesetre a mai rövid betekintésből is kiderült, hogy ki mikor tartotta fontosnak, hogy ebben az ügyben a nyomozást követelőkhöz csatlakozzon. Kiderült, hogy a politikai botrány dagasztását saját erényének betudó Budai Gyula csak a 4. a sorban, viszont Schiffer András - eddigi állításaival szemben - magát az ingatlancserét és a kaszinópályázatot is támadta.
A Magyar Nemzet című újság a bajnok, hiszen az ő 2008. végi cikke alapján érezte annak szükségét a Fejér Megyei Főügyészség, hogy vizsgálatot indítson. Tehát nem bejelentés, nem feljelentés vagy bármi más, hanem a reggeli sajtószemle keltette fel a Főügyészség érdeklődését.
De ez az érdeklődés nem is lankadt egykönnyen: az újságcikk alapján az ügyészség 160 oldalas dolgozatot készített, melyben megvizsgálta Joav Blum lakcímbejelentését, a szerződéseket, a helyszínrajzokat, a szomszéd telkek évekre visszamenő adásvételi értékeit és még sok-sok mindent. Fontos dokumentum ez, hiszen állításai, szemlélete és torzításai a mai napig visszaköszönnek az ügyészségi gondolkodásban. Arról pedig az általam megkérdezett jogászok egyike sem hallott, hogy újsághírre - nyomozás elrendelése nélkül ! - ilyen "vizsgálatot" folytasson az ügyészség. Mindenesetre az összerakott dokumentumokat ártatlan arccal megküldték a legfőbb ügyészségre, mely elrendelte a nyomozást. Nincs indoklás arra, hogy miért nem az illetékes Nemzeti Nyomozóiroda, hanem a Központi Nyomozó Főügyészség jár el.
A második, az ügyben buzgó szervezet a Lehet Más a Politika Párt volt. E szervezet fejléces papírján tette Schiffer András azt a bejelentést, melyben magát a földcserét és a kaszinókoncessziós pályázatot is támadta. Már 2009. nyarán, 3 hónappal a Gyurcsányt feljelentő októberi beadványát megelőzően. Kiderült, tehát, hogy Schiffer nem egy, hanem két beadványt írt. Az elsőt még 2009. júliusában, a Magyar Hírlap cikke nyomán - kinek mi a hiteles forrás -, s bár ez formailag "csak" beadvány, de nyomozás elrendelését kérte. Csak a nyomaték kedvéért: a földcserét és a kaszinópályázatot illetően is.
A kiváló Budai Gyula ily módon a dobogóra sem ért fel, mert első beadványa a negyedik a sorban, alig megelőzve Kéri Edit művésznőt, aki feljelentésében a Velencei-tó környéki politikusok izraeli nyaralásairól értekezik igen magas színvonalon. Mindenesetre Budai beadványa kapcsán külön érdekességgel bír, hogy abban vezető helyet kaptak az Oszkó Péter vezette Pénzügyminisztérium belső levelezőrendszeréből kinyomtatott (egyébként a 2009-es vizsgálat során keletkezett) emailek és belső feljegyzések, melyek nem tipikus utat bejárva az ellenzéki gazdák főjogászánál kötöttek ki. Nyilván befújta őket a szél...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Stradlin 2012.04.05. 20:24:51
1. Szerette volna,hogy az akkor még ismeretlen pártja,ha csak rövid ideig is,de a figyelem középontjába kerül azzal,hogy egy volt miniszterelnököt feljelent.
2.Az LMP egy ökopolitikai párt,amelynek gazdaságpolitikai felfogása teljesen ellentétes a sukorói beruházással és az ügy végére szeretett volna járni.
Arról nem ő tehet,hogy a Bajnai kormányban ülő urak némelyike(ezt csak öntől/tőled tudtam meg),illetve a fidesz ezt felhasználva akarja levadászni Gyurcsányt.
Stradlin 2012.04.07. 22:25:43
Stradlin 2012.04.11. 23:07:25
még néhány dolog nem világos.
1. Az hogyan lehet, hogy az amerikai befektetők ilyen jól informáltak voltak a cserével,illetve minden mással kapcsolatban?
2.Ha a csere azon a bizonyos találkozón csak elvi lehetőségként merült fel, akkor az hogyan lehet,hogy az emlékeztetőben(ami hiteles dokumentum és gondolom a szerzője nem utólag a hasára ütve találta ki) mégis már szinte kész tényként van írva a cseréről?
3. Máshol meg azt nyilatkoztad,hogy a befektetők már azzal keresték meg az mnv-t,hogy cserélni szeretnének. Akkor ez most hogy van?
4. Ki szabta meg az mnv-nek, hogy cserével szerezzék meg a földterületet a befektetők? Ki az a személy akinek döntési jogköre volt erre? Vagy a vagyontanács volt?
5. Tényleg a Te utasításodra kapcsolták ki a vagyontanács ülésén a magnót?
Stradlin 2012.04.11. 23:35:31
Stradlin 2012.04.14. 01:21:06
- valahol olvastam,hogy a kiemelt ügyekben lévő gyanúsítottakat figyeli a titkosszolgálat, vagy legalábbis a rendőrség figyeli.
ez Nálad is így volt? Gondolom az ember valamit azért érzékel.
Tatrai Miklos 2012.04.17. 00:01:20
No, próbálok mindenre egyben válaszolni:
1.Nem tudom, van-e személyes rossz viszony Oszkó Péterrel, mert a kirúgásomon kívül nemigen beszéltünk. Azt mindenesetre nem gondolom, hogy feltétlen ő juttatta Budaihoz a minisztériumi belső anyagokat, de ilyen szintű hozzáférése a miniszter közvetlen embereinek, illetve a rendszergazdáknak lehetett csak.
2.Én a befektetőkkel sosem beszéltem, és nem is tudom, ők honnan, mit és miről tudtak. Blum, akivel viszont találkoztam, egyáltalán nem ismerte a csere jogszabályi feltételeit, csak jelezte a szándékát.
3.Az emlékeztető, mint azt sokszor elmondtam, egy hülyeség. Gondolom az irattárnak készült mindig ilyen a miniszterelnök programjáról. De biztos nem akart vele senki semmit, lévén el sem küldték az MNV-nek.
4. Most, utólag már tudom, hogy a parlamenti találkozó előtt a befektetők majd egy évig egyeztettek a minisztériumokkal a projektről, s több PM-es egyeztetésre MNV-s munkatársakat is meghívtak. Mire a hivatalos találkozó létrejött, Blum határozott szándéka volt, hogy a területet cserével szerezhesse meg.
5.Senki nem szabott meg semmit az MNV-nek. Volt egy megkeresés telek ügyben, és tudtuk, hogy nemzetgazdaságilag fontos maga a beruházás, amihez viszont semmi közünk. Valóban próbáltunk megoldást találni, de ha jogi aggály lett volna, a Vagyontanács tagjai nem-mel szavaztak volna. A pénzügyminiszter adhatott volna utasítást, de nem adott.
6. A magnó kikapcsolására senki nem adott utasítást soha, az az ülés elejétől a végéig ment. Voltak olyan esetek, amikor egy-egy tanácstag vagy más résztvevő a hozzászólása során nem kapcsolta be a mikrofonját, így a magnó nem vette, amit mond.
7. Az ügyészség még nem árulta el, hogy a 31 ezer oldalból mit tekint terhelő bizonyítéknak. De ha ezt az emlékeztetőt, akkor elég nagy bajban lesznek a bíróságon.
8. A megfigyelés-lehallgatás az ilyen ügyekben nyilván tipikus, és ha huzamosabb ideig csinálják, akkor persze vannak árulkodó jelek. De ez zavarja azt, akinek van titkolnivalója... Amikor persze demonstratívan, zaklatási céllal nyúlnak ilyen eszközhöz - akár a családdal szemben - az hányingert keltő.