A Sukoró-ügy nem büntetőjogi, hanem politikai kérdés

2016. október 12.

Pénteken kezdődik a Sukoró-per másodfokú tárgyalása. Az alábbiakban olvasható az előző részek összefoglalója a fellebbezéseink alapján:

A Sukoró-ügy nem büntetőjogi, hanem politikai kérdés.

Egy demokráciában politikai kérdés, hogy az aktuális kormány milyen beruházásokat akar az országban látni, és milyen módon támogat a jogszabályok keretei között. Politikai kérdés, hogy a régió legnagyobb kaszinóját pályázat alapján építheti-e meg egy nemzetközi befektetői csoport, vagy hogy az ország összes kaszinóját pályázat nélkül kapja-e meg a miniszterelnök bizalmasa. Politikai kérdés az is, hogy a mindenkori ellenzék miként próbálja a mindenkori kormányt megakadályozni törekvéseiben. Ezeknek a csatáknak, vitáknak a közéletben helye van.

A Sukoró-ügy azzal vált büntetőüggyé, hogy az ügyészség 2009. ápri lisában rácsatlakozott a politikára: úgy rendelt el nyomozást hűtlen kezelés miatt, hogy semmilyen adat nem volt arra, hogy az ingatlancsere szabálytalan vagy értékaránytalan lett volna. Az iratokból egyértelmű: a nyomozás célja kizárólag az volt, hogy kimutassa, az államot kár érte, és ez a kár összefüggésbe hozható a volt miniszterelnökkel. Nem véletlen, hogy a nyomozást az első perctől nem a rendőrség, hanem a mentelmi joggal bíró személyek ellen kizárólagos jogkörrel nyomozó főügyészség folytatta le.

A büntetőeljárás a 2010-es választások után vett lendületet, amikor az új kormány által meghirdetett „elszámoltatás” zászlóshajója lett. Az ügyészség pár hónapon belül meggyanúsította azt a 4 embert, akiknek a vallomása szükséges lett volna Gyurcsány Ferenc felelősségre vonásához. Tekintettel azonban arra, hogy a megfelelő vallomások nem születtek meg, vádat végül csak ez ellen a 4 ember ellen emeltek.

A Sukoró-ügy már évekkel ezelőtt betöltötte feladatát: jelentősen aláásta a 2010-ig kormányzó pártok és miniszterelnökök hitelességét és tisztességét, és sikerrel akadályozta a 2010 utáni baloldali pártok együttműködését. De ma, 8 évvel a csereszerződés megkötése, 7 évvel a büntetőeljárás megindulása és 6 évvel a kormányváltás után, politikai jelentősége semmi sincs.

A büntetőeljárás azonban még mindig folyik. Néhány héten belül a Szegedi Ítélőtábla pontot tehet ennek végére, vagy éppen ellenkezőleg, az elölről kezdésről határoz. A vádlottak szempontjából a döntés alapvető jelentőségű, létkérdés. De a valódi tét ennél sokkal nagyobb. Ennek az eljárásnak a valódi tétje az, hogy lehet-e ma Magyarországon sikerre vinni egy törvénytelen és tisztességtelen módon lefolytatott, minden elemében koncepciós, politikailag motivált büntetőeljárást.

A Szolnoki Törvényszék első fokú, minket elmarasztaló ítélete ellen fellebbezést nyújtottunk be. Elsődlegesen a bűncselekmény hiánya miatt felmentésünket, másodlagosan az első fokú eljárás megismétlését indítványozzuk az alábbi indokok alapján:

Az első fokú eljárás lefolytatására a Szolnoki Törvényszéket Handó Tünde jelölte ki az illetékes Fővárosi Törvényszék helyett, szembemenve saját apparátusával, meghajolva a Legfőbb Ügyészség kérése előtt. Ezzel megfosztotta a vádlottakat attól, hogy a törvényes, és ilyen jellegű ügyekben kellő szakmai tapasztalattal rendelkező bíróságon, a széles nyilvánosság előtt reagálhassanak az ellenük emelt vádakra.

 A bíróságok kijelölésének lehetőségét, illetve annak jogszabályi alapját az Alkotmánybíróság Alaptörvénybe ütközőnek, az Európa Tanács Velencei Bizottsága és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság nemzetközi szerződésbe ütközőnek találta. Ennek ellenére az első fokú eljárást a Szolnoki Törvényszék folytatta le. A tárgyalás nyilvánosságát az eljáró bíró tovább korlátozta azzal, hogy a sajtó részére felvételek készítését csak napi 30 percben engedélyezte.

 Az első fokú eljárás Alaptörvény-ellenes volt, mert a Szolnoki Törvényszék ebben az ügyben nem a törvényes bíróság.

A bíróság folyamatosan megsértette a vádlottak védekezéshez való jogát, mert indítványaikat a bíróság vagy el sem bírálta, vagy indoklás nélkül utasította el.

A bíróság eljárása színlelt volt, mert teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a vádlottak álláspontját alátámasztó jogszabályokat, vallomásokat és bizonyítékokat.

A bíróság tucatnyi olyan tanú vallomását vette figyelembe, akiket csak az ügyészség kérdezhetett, a védelem nem.

Az első fokú ítéletben a bíróság a tanúk vallomásait több esetben megváltoztatta, ellenkezőjére fordította; a tárgyaláson történteket megmásította, olyan „tanúk”  „vallomására” hivatkozik, akiket ki sem hallgatott, és olyan megállapításokat tesz, melyekre soha semmilyen bizonyítás nem folyt.

 A vád azon alapul, hogy az MNV Zrt. – jogszabályi kötelezettsége alapján – a telkek értékét értékbecslővel állapíttatta meg, és ezen az értéken szerződött. (Az értékbecslő cég az MNV-nek és más állami szerveknek évente több ezer értékbecslést végzett, egyikkel sincs probléma.) Az értékbecslő cégnél elkészült a sukorói és albertirsai telkek értékbecslésének egy tervezete, majd a végleges, aláírt értékbecslésbe mindkét telekcsoport esetén (tehát az adott és a kapott telkek esetében is) alacsonyabb értékek kerültek.

 Az a tény, hogy a tervezetben lévő számok és a végleges számok eltérnek, az ügyészség szerint azt mutatja, hogy az értékbecslés manipulált, hamis volt. A védelem szerint meg az eltérés nem jelent semmit azon túl, hogy a szakértő közben dolgozott.

 Sem az ügyészség, sem a bíróság nem tudta megállapítani, hogy az értékbecsléseket az értékbecslő cég dolgozói közül egyáltalán ki készítette. Az eljárás 6. évében azt állapította meg a bíróság, hogy az, akit az ügyészség megvádolt, bizonyosan nem.

 A bíróság Császy Zsoltot azért ítélte el, mert ő rendelte meg az értékbecsléseket, ezért a bíróság szerint csak ő lehetett az, aki (nem tudjuk mikor, nem tudjuk hogyan, nem tudjuk miért) felhívott valakit az értékbecslő cégnél, és nyilván e beszélgetés hatására módosultak az értékek a tervezet és a végleges anyag között. A Szolnoki Törvényszék mindezt nem bizonyítékokkal támasztotta alá, hanem kikövetkeztette. Császy Zsolt azt állítja, nem ismerte a tervezetet, és nem beszélt nemtudjukkivel. Sem arra, hogy Császy Zsolt olvasta a munkaanyagot, sem arra, hogy bármit tett volna, nincs semmilyen bizonyíték. Mégis, a bíróság következtetése 3,5 év börtönt jelent.

 A bíróság Tátrai Miklóst azért ítélte el, mert neki már 2008. júliusában ismernie kellett az ingatlanoknak azt a „valós” értékét, amit majd 2009-2010-ben állapít meg az ügyészség szakértője. Mivel ennek ellenére mégis elfogadta a hivatalos értékbecslés számait, hűtlenül kezelte az állami vagyont. A bíróságnak Tátrai Miklós időutazási képességére vonatkozó következtetése 4 év börtönt jelent.

 Nem igaz, hogy a telekcserére rossz (hamis) értékbecslés alapján került sor. Azt, hogy az ár rossz, kizárólag az ügyészség szakértője állítja. Minden más adat, így az illetékhivatal határozatai, kisajátítási határozatok, a környező telkekre kötött magánszerződések, az önkormányzatok nyilatkozatai azt erősítik, hogy a szerződéses érték helyes volt. Ezeket az adatokat a bíróság nem is vette figyelembe, nem értékelte.

 Nem értékelte azt sem, hogy a Magyar Állam (a NIF Zrt.) ugyanannak az értékbecslőnek a szakvéleménye alapján ugyanolyan áron vette meg a 4-es út építéséhez szükséges többi földet is Albertirsán, mint amilyen ár a csereszerződésben szerepel. Az összes többi telek esetében az ár az ügyészség és a bíróság szerint rendben van, ebben az egy esetben nincs.

 A bíróság egyáltalán nem foglalkozott azzal sem, hogy az ügyészség szakértője az Igazságügyi Minisztérium írásos nyilatkozata és az igazságügyi szakértői kamara szerint sem rendelkezik jogosítvánnyal olyan témában szakértői véleményt készíteni, mint amit az ügyészség rendelt tőle.

 A védelem olyan szakvéleményt tárt a bíróság elé, mely szerint az ügyészség szakértői alapvető hibákat vétettek a sukorói telkek értékelése kapcsán: sokkal nagyobb beépítési százalékkal számoltak annál, mint ami a jogszabályban van, sokkal rövidebb építési idővel a reálisnál, és még a telekhatárt is elnézték – így még azt a szomszéd telket is bevették az értékbecslésbe, mely nem része a cserének és nem is állami tulajdon.

 Mindennek ellenére a bíróság elutasította a vádlottak minden indítványát arra, hogy a védelem szakértőjét meghallgassa, az írásos véleményét figyelembe vegye, és nem rendelt ki saját szakértőt sem.

 A büntetőeljárásban a Magyar Állam hivatalosan sértettként szerepel. De a Magyar Állam soha, a mai napig sem állította, hogy őt kár érte volna. Az MNV Zrt. soha nem állította, hogy bárki bármilyen szabályt vagy kötelezettségét megszegte. A „valótlan, hamis” értékbecslés miatt soha nem hívta le az értékbecslő cég felelősségbiztosítását, soha nem kért kártérítést, soha nem indított eljárást.

 Az állam vagyonáért felelős szervezetek, személyek soha nem álltak bele ebbe a büntetőeljárásba. Sőt, az MNV 2012-ben okirattal igazolta, hogy a döntéshozók (így Tátrai Miklós) bizonyosan nem tudtak arról, hogy az értékbecsléssel gond lenne.

 Mindez azt mutatja: a Szolnoki Törvényszék eljárása kizárólag arra irányult, hogy a vádnak megfelelő ítéletet hozzon. Ami a 2,5 éven át tartó tárgyaláson történt, abból a bíróság semmit nem vett figyelembe. Ugyanezt az ítéletet a tárgyalás előtt, sőt a nyomozás első napján meg lehetett volna írni. Sok időt spóroltunk volna.

 

A közbeszédben a Sukoró-ügy sokáig korrupciós ügyként szerepelt. Ezért szögezzük le: ebben a történetben soha nem volt semmilyen korrupciós elem, a vádlottak egyike sem saját érdeke miatt cselekedett – ezt az ügyészség sem állította soha. Minden vádlott a rá irányadó jogszabályok, szakmai szabályok és a saját meggyőződése szerint cselekedett, az állam érdekében.

A Szolnoki Törvényszék szerint „nem megalapozott az az okfejtés, hogy a King’s City beruházás Magyarországnak hatalmas lehetőség lett volna, jó lett volna a gazdaságnak és évi sok milliárdos bevételt hozott volna a magyar államnak.” Ezzel az állítással a bíróság korszakos határt lépett át: olyan dologban foglalt állát, melynek semmi köze a joghoz, sokkal több a közgazdasághoz és a politikához. Ilyen döntést magyar büntetőbíróság az elmúlt 26 évben nem hozott.

Egy jogállamban az állam érdekének meghatározása a mindenkori döntéshozó politikai feladata, nem büntetőjogi vizsgálaté. Az ügyészségnek és a bíróságnak a döntési folyamat törvényességét, nem pedig a célját kellene vizsgálnia. Súlyos hiba és alkotmányos szereptévesztés, ha valakit - akár most, akár a jövőben - azért állítanak bíróság elé és ítélnének el, mert az ügyészek vagy bírák - évekkel később - mást gondolnak az állam érdekének.

A fellebbezések arra irányulnak, hogy a Szegedi Ítélőtábla terelje vissza az ügyet oda, ahová való: a politikai viták és a jogállam terepére.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tatraimiklos.blog.hu/api/trackback/id/tr6711798751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2016.10.13. 07:14:44

1 - ha jól értem, az eljárás még az előző rezsim alatt indult, tehát politikai szál kilőve
2 - ha mindaz igaz, amit a bírósági eljárásról írtál, akkor a másodfok úgyis neked ad igazat

dunántúli gyerek 2016.10.13. 07:36:01

A baller kormány szerencsejátékpolitikája gusztustalan volt, ma már nincs tele minden kocsma félkarúval...persze hogy nem tetszik a bibsiknek, ugye, Miki?

shalom alejkum

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.13. 08:28:48

Minden ügy politikai, melyben van érintett politikus.

ostvan1 2016.10.13. 08:35:48

Siralmas minősítés egy bíróságról. Ezt azért kezelni kellene az Igazságszolgáltatási Tanácsnak. Tudom, naív vagyok.

Netuddki. 2016.10.13. 09:47:18

Hát, elég nagy balfasz volt a maszop ha hagyta az orbán embereit beszivárogni az ügyészséghez 2009 előtt.

Mellesleg nem ártott volna valami link, hogy mi is ez a Sukoró ügy valójában.

Harmadik. A bíróság is elég nagy balfasz, hogy 6-7 évig elhúzta ezt az ügyet is.

room_101 2016.10.13. 10:48:35

Ez az ügy egy rövidke és apró epizód abból, ahogy az mszp fidesz évtizedes cicaharca hogyan rombolta lassan de kitartóan az országot. Mintha nem lenne mindegy, egyik fos kormányoz, vagy a másik.

Killary Fucking Clingon 2016.10.13. 11:07:50

Akkor kezdjük.

a Sukoró ügy politikai és gazdasági bűncselekmény ügy.

Nem érdekel hogy próbál mosakodni, menekülni bárki aki ebben részt vett.

Valakinek ülnie kell. Sokat.

Továbbá, KI AZ A FASZ HAZAÁRULÓ aki aláír egy olyan papírt a Magyar Állam nevében hogy egy kakambuki amerikai bíróság lesz majd a választott bíróság bármilyen vitás ügyben ami a MAGYAR FÖLDET érinti.

Csak ezért valakinek ülni kellene évek óta.

Fölfogjátok ti valójában hogy mit próbáltatok tenni?????

Valakinek ülnie kell. Sokat.

vakapad 2016.10.13. 11:40:09

Tisztelt Tátrai Úr!

Rendkívüli módon sajnálom azokat (sokszor magamat is, mert mindig úgy gondolom, hogy értelmes emberekkel beszélek), akik magyarázkodásra kényszerülnek. Egy odavetett mondat, amely sanda, összekacsintós gyanúsítást tartalmaz, általában egy jó adag hazugsággal megspékelve, sokkal erőteljesebb (pláne, ha mások érzelmeire hat), mint a szemben álló részéről odafigyelést, gondolkodást és főleg türelmet igénylő magyarázat megértése, hogy az nem is úgy van, sőt, teljesen másképp van, és nekem van igazam. Az ilyesmire a közepétől már oda sem szoktak figyelni, sőt, van aki már az elejétől se, mert eleve elfogult, ő már döntött, a tények ezt csak megzavarnák a buksi fejében, amely általában nem is alkalmas a hallottak vagy az olvasottak feldolgozására (lásd itt a mellékelt példákat a hozzászólásoknál).

Számomra az ügy világos, és elismerően figyelem a harcukat az ügyészséggel/bírósággal/emútnyócévvel, mely legutóbbi a "közvélekedés". Becsülöm azt, hogy (bár ebben az esetben valószínűleg azonnal és büntetés nélkül megússzák) nem tettek vallomást a "célszemélyre", akit mindenáron le akart vadászni a jelenleg regnáló hatalom.

Lenne viszont egy javaslatom. Kérem, próbálja meg ugyanezt, pontokba szedve és sokkal rövidebben megírni. Szerintem az sokkal könnyebben érthető.

sas70 2016.10.13. 12:55:06

Erről a területről beszélünk: https://www.google.hu/maps/place/Sukor%C3%B3/@47.2292346,18.608826,1690m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x476a03d5ad099feb:0x400c4290c1e8190!8m2!3d47.2425436!4d18.6022803?hl=hu

Nagyjából egy hónapja voltunk arra, nincs más csak gaz, meg szemét. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy azóta esetleg ki szerezte meg ezt a területet és mennyiért?

Tatrai Miklos 2016.10.13. 19:48:39

@Killary Fucking Clingon: Kedves KFC, pont arról beszélek, hogy Te vagy bárki más utálhatja ezt az ügyet (ez a politikai véleményed), de azért mert utálod, nem lehet senkit lecsukni - csak ha bűncselekményt követett el.

Ezt meg senki nem vizsgálta meg tisztességesen - erre tartanék igényt :)
De ha úgy gondolod, hogy minden rendben van ebben a büntetőeljárásban, akkor úgysem fogunk egyetérteni...

Viszont:
1.a magyar föld ügyéről a magyar bíróság dönt,
2. a nemzetközi bíróság a kaszinószerződésről döntött, amihez nekem semmi közöm
3. ez egy olyan (nem amerikai) bíróság, aminek a 3 bírájából 1-1-et a peres felek választanak, az elnököt meg közösen. Tehát a Magyar Állam választott ki 1 bírót, az elnököt közösen választották, és a 3. bírót adta a másik fél (a kaszinósok)
4. A szerződést, miszerint ilyen ügyekben választottbíróság jár el, a Magyar Népköztársaság 1988-ban írta alá :)

Tatrai Miklos 2016.10.13. 19:54:18

@dunántúli gyerek: Két zsidózás között azért vedd észre, hogy ma nincs kevesebb játékgép Mo-n, csak a falusi kocsmák helyett Vajna kaszinóiba kerültek. Szerintem ez semmivel sem jobb, és szerintem a falusi kocsmárosok szívtak vele hatalmasat.

De mindennek semmi köze ehhez a büntetőeljáráshoz...

Veritas777 2016.10.15. 00:02:52

@Kelly és a szexi dög: ,,...politikai szál kilőve" Bocs, de ez most komoly? :-) Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot arra akarták rávenni, hogy tegyenek hamis terhelő vallomást Gyurcsány ellen. Az egész ügy arra irányult, hogy Gyurcsányt megvádolhassák, elítélhessék valamiért.

Veritas777 2016.10.15. 00:09:44

@Killary Fucking Clingon: Azért arra is gondolni kellene, hogy elmaradt haszonként mennyi kár érte a magyar államot azért, mert nem valósult meg a (nem csupán kaszinóból álló!) szórakoztató komplexum. Ez rengeteg bevételt hozott volna az államnak, és több ezer munkahelyet teremtett volna. Más: Azok ellen nincs semmi kifogásod, akik az ellenzékével való küzdelemben polóniummal ,,érvelő", szemét diktátorral, Putyinnal építenek ki egyre szorosabb, nem éppen a magyar függetlenséget elősegítő politikai és gazdasági kapcsolatot??
süti beállítások módosítása