A brókerek emberi jogai
Polt főügyésznek volt bőr a képén ahhoz, hogy hétfőn az Országgyűlésben azt mondja: azért nem hallgatták ki hetekig a Questor vezérét, mert aki potenciális gyanúsított, azt nem lehet tanúként kihallgatni, "ez minden emberi joggal ellentétes lenne".
A dolognak azért van jelentősége - és Poltnak tulajdonképpen igaza van - mert a tanúnak egyrészt válaszadási, másrészt igazmondási kötelezettsége van; ha nem válaszol, vagy hazudik, még meg is büntetik. Ellenben gyanúsítottként, a védekezés részeként, lehet hallgatni és hazudni is. Ha tehát valakit előbb tanúként hallgatnak ki, számára elvész a védekezés két jelentős eleme.
De az urak csak az utóbbi időben lettek ilyen finnyásak az emberi jogokra. Pár évvel ezelőtt mindez még senkit nem érdekelt. Kigyűjtöttem, hogy az ellenem zajló eljárásokban hány olyan embert hallgattak ki előbb tanúként, aki később gyanúsított lett. A lista elég terjedelmes:
- B. Andrásné tanúként 2009.05.05.. gyanúsítottként 2012.01.06
De hát azok nyilván más idők voltak, akkor más szelek fújtak. Polt főügyész nyilatkozata szerint viszont mindezekre a tanúvallomásokra az emberi jogok megsértésével tett szert az ügyészség, tehát azokat a bíróságnak ki kellene rekeszteni az eljárásból. Köszönjük, Péter!
Címkék: ügyészség jogállam polt péter Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.