Hét évvel a kereset beadása után holnap másodfokú döntés születhet a munkaügyi peremben. Azonban a Fővárosi Törvényszék nem csak arról fog dönteni, hogy a perben kinek van igaza, hanem sokkal többről. Arról, hogy egy elsőfokú bírónak be kell-e tartani a jogszabályokat és elfogulatlannak kell-e lennie. Sőt még többről: arról, hogy ma Magyarországon diktálhatja-e az egyik peres fél az ítéletet.

Merthogy ez történt. A holnapi döntéssel a Törvényszék a mai Magyarország egyik legaljasabb, legprimitívebb, legelfogultabb ítéletéről mond véleményt.

Nyilván csak a megszállott közéletfigyelők emlékeznek rá, hogy 2009. júliusában a pénzügyminiszter rendkívüli felmondással távolított el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő éléről. Döntésének jogszerűségét akkor is sokan kétségbe vonták, de ő azt mondta, hogy ő már rég nem lesz miniszter, mire a munkaügyi bíróság döntést hoz...

Mondjuk ebben igaza lett, de ilyen hosszú eljárásra ő sem számíthatott. A kirúgásomat informálisan az MNV-t ért rengeteg támadással, az MNV körül kialakult helyzettel indokolta - megjegyzem, ez akár politikailag ésszerű és elfogadható döntés is lehetett volna. Hivatalosan viszont teljesen más volt az indoklás: a 3 oldalnyi szöveg szerint mindent rosszul csinált az MNV, és ennek én vagyok a felelőse.

Természetesen rögtön bírósághoz fordultam. Első fokon a bíróság azt mondta ki, hogy a miniszter indokai valótlanok, ráadásul nem is volt joga kirúgni, mert nem ő volt a munkáltatóm. Az MNV fellebbezésére a másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását írta elő. Hosszan részletezte, hogy milyen kérdéseket kell alaposabban megvizsgálni.

Az új eljárás szép lassan folydogált, nagyjából olyan fontos kérdések körül, hogy volt és ha igen miért nem közbeszerzési szabályzat az MNV-ben 2008. márciusában. Majd 2015. nyarán  a bíróság turbó fokozatba kapcsolt, és nyilvánvalóvá tette, hogy - akár eljárási szabálysértések és tisztességtelen taktikázás árán is - de szeptember 29-én ítéletet hirdet. Nyilván véletlen, hogy a sukorói ítélet kihirdetése másnapra, szeptember 30-ra volt kitűzve.

Nincs mit szépíteni, az ítélet szerint mindenben az MNV-nek volt igaza, a felmondás indokai helytállók voltak, minden ellenkezőleg volt, mint ahogy 4 évvel korábban az első eljárás bírája látta. Azon, hogy buktam a pert, most lépjünk túl. Az ítélet nem ezért elképesztő.

Hanem egyrészt azért, mert míg én a keresetemben peresítettem azt, hogy 1. a miniszternek nem volt jogköre dönteni, 2. határidőn túl döntött, 3. az indokok valótlanok, 4. az eljárása rendeltetésellenes, hamis volt - nos az első fokú bíróság csak a 3. ponttal foglalkozott. Úgy ítélte meg, hogy neki nem feladata a többi kérdésben dönteni. Hogy akkor mégis ki a fenének lenne, arról persze nem szól egy szót sem. Szóval itt állunk 7 év után egy olyan elsőfokú ítélettel, ami a kereset 75%-át nem dönti el sehogy se.

Másrészt elképesztő az ítélet azért, mert - miként az egész eljárás - elképesztően egyoldalú, torz, elfogult. Mintha a tanúk el sem jöttek volna, mintha iratok nem is léteznének, mintha nem is érveltünk volna. Nem fárasztok senkit a részletekkel, írtunk róla több, mint 60 oldalt.

Az igazi botrány ugyanis még csak nem is ez. Hanem az, hogy az ítélet indoklását - első betűtől az utolsóig az alperes, vagyis az MNV Zrt ügyvédje írta. A bíró annyit tett, hogy az MNV által a 6 év alatt beadott iratokat darabokra vágta, és hol mondatonként, hol bekezdésenként, hol oldalanként, más sorrendben összeragasztotta.

Az ítélet 48 oldalas indoklásában egyetlen mondat sincs, amit a bíróság írt volna. Mindet az MNV írta. Az alperes iratai vannak átmásolva, elgépelésekkel, névelírásokkal együtt. És hogy a dolog még szebb legyen: amikor az MNV ügyvédje úgy fogalmaz "szerintem", akkor a bíróság átírja úgy, hogy "a Bíróság szerint". Szó szerint veszi át a bíróság az alperestől a bizonyítékok értékelését, sőt még a tanúk minősítését is. Nincs saját vélemény, nincs saját következtetés, nincs még csak gondolatkísérlet sem a bíróság részéről.

Tulajdonképpen nem történt más, minthogy az alperes aláírását a bíróéra cserélték a papíron. Ennyi tellett 2015-ben Magyarországon a Fővárosi Munkaügyi Bíróság független és pártatlan bírájától. Holnap eldől, hogy a Fővárosi Törvényszék jobb állapotban van-e.

Update: Eldőlt. Nincs jobb állapotban. A Törvényszék szerint ez így mind rendben volt és rendben van. Te jó ég...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.