Röhejbe fulladt az ügyészség szakértőinek kihallgatása - kihátráltak saját szakvéleményükből

2015. április 07.

A Moszkvai Kereskedelmi Kirendeltség ügyében a büntetőeljárás 6. évében végre sor került arra, hagy a vádlottak és a védők kérdéseket tehessenek fel az ügyészség szakértőinek. Azoknak a szakértőknek, akiknek a véleménye az egyedüli dokumentum, melyre Keresztes főügyész a gyanúsításokat és a vádat alapozza. Nos, volt ok idáig háttérben tartani őket…

A szakértők kihallgatása röhejbe, illetve inkább tragikomédiába fulladt.

A bíróság előtt megjelent a Treviso Kft. képviseletében Horváth György, valamint Inámi-Bolgár Kálmán. Ami a lényeg: azt a szakvéleményt, miszerint az épület értéke 100 millió USD, a szakértők visszavonták. Fenntartották azt, amelyikben 44 millió USD-t állapítottak meg. De számos alkalommal elmondták, hogy ez az épület piaci értéke, ha szabadon értékesíthető. Nem tartalmazza azt, hogy másé a telek, nem tartalmazza azt, hogy diplomáciai ingatlanról van szó, nem tartalmazza azt, hogy az épület eladását nemzetközi szerződés korlátozza, és nem tartalmazza azt sem, hogy korábban az orosz kormány kijelölte azt az egy céget, amelyik a vevő lehet. Ezeket ők nem tudták, mert az ügyészség nem mondta nekik, ilyen iratokat nem adott át. Az volt a kérdés, mennyi a piaci érték. Ezt ők az akkori információik alapján állapították meg. Hogy az "új" információk alapján mennyit ér, azt nem tudják megmondani - még az is lehet, hogy a piaci érték nem is használható fogalom.

Kiderült, hogy a szakértők a munkájukat alapos kormányzati asszisztálás mellett, a jogszabályokat és a nemzetközi szerződéseket, a magyar és az orosz jogot megsértve végezték. Halvány fogalmuk sem volt sem a moszkvai ingatlanpiacról, sem az adott épületről, sem semmiről. De ez alapján a szakvélemény alapján – és kizárólag ezen szakvélemény alapján - 7 ember ül a vádlottak padján évek óta…

 

Az alábbi szemelvények a szakértők meghallgatásáról készültek, a saját jegyzeteim alapján. Elöljáróban érdemes tudni, hogy:

  • Magyarországon az Ügyészség a Kormánytól független.
  • A Kormány ellenőrző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, mely jogszabályok, kormányhatározatok, valamint a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter által előírt ellenőrzési feladatokat végezte 2010-14-ig
  • Külföldi nyomozati cselekményre akkor van lehetőség, ha ehhez a Legfőbb Ügyészség megkeresése alapján a másik ország legfőbb ügyészsége kifejezetten hozzájárul. Ezt hívják nemzetközi jogsegélynek.
  • A szakértői anyag elkészítése és az annak alapján történt meggyanúsításunk előtt a magyar ügyészség semmiféle jogsegélyt nem kért.

 

A Treviso Kft., az ügyészség és a kormány

  • Tulajdonképpen először a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kért fel minket a vizsgálatra, de ott valami jogi probléma adódott, nem tudták biztosítani, hogy bejussunk az ingatlanba. Így végül az ügyészség szakértői lettünk. … A moszkvai útra elkísért minket a KEHI vizsgálatát végző Pap Gergely, aki a programunk szervezésében is segített. A programunkat egyébként a magyar nagykövetség szervezte és segítette.

 

Kormányzati simli és okirathamisítás

  • Mikor voltak Önök Moszkvában?
  • 2010. november 2-5. között.
  • Önök október 29-én vették át a kirendelő határozatot az ügyészségen. Hogy lett 1 munkanap alatt vízumuk?
  • Nekünk azt mondták, vigyük be az útlevelünket a Külügyminisztériumba, és ők beszerezték.
  • Turista vagy munkavállalói vízumuk volt?
  • Nem tudom, de itt az útlevelem, megmutatom.
  • Ide az van írva, hogy a vízumot október 27-én adták ki. De hát Önöket az ügyészség csak másnap rendelte ki, a munkát csak 29-én vállalták el. Hogy lehetett korábbi a vízum?
  • Korábban is beszélgettünk már Keresztes főügyésszel, aki mondta, hogy adjuk be az útlevelünket.
  • A vízumban az van feltüntetve, hogy önök külügyi szolgálati ügyben utaznak a magyar nagykövetségre. De hát ez nem volt igaz! A magyar külügy átverte az oroszokat, hogy Önöket kijuttassák?
  • Én ehhez nem értek, oroszul sem beszélek igazán, csak megkaptuk a vízumot.

(Megjegyzés: a nyomozás iratai között van egy email, melyet 2010. februárjában írt egy Misovicz Tibor nevű úr Németh Zsolt fideszes külügyér személyi titkárának arról, hogyan kellene támadni ezt az ügyet. A szakértők vízumát a hamis adatokkal fél évvel később ugyanez a Misovicz intézte - immár a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként.)

Kizavartak minket az épületből

  • 2010. november 2-5 között voltunk Moszkvában.
  • Malév géppel mentek?
  • Igen.
  • De akkor csak esti járat volt. Ezek szerint este érkeztek?
  • Igen, aznap már nem dolgoztunk.
  • Tudják azt, hogy november 4-5. napja Oroszországban munkaszünet volt? Feltűnt ez Önöknek?
  • Igen.
  • Mit csináltak ezeken a napokon?
  • Gépkocsival körbementünk a városban, hogy képet kapjunk az ingatlanpiacról és az épület elhelyezkedéséről.
  • Akkor ezek szerint 3-án voltak az épületben?
  • Igen.
  • Ott töltötték az egész napot?
  • Hát nem egészen. Megérkeztünk, a nagykövetségi kísérőnk beszélt valamit az ott jelen lévő orosz személlyel, majd elkezdtük megnézni az épületet. De kb. másfél óra múlva kiderült, hogy valami félreértés van, azt hitték, hogy mi a telek rendezése miatt vagyunk ott. Így arra kértek, hogy nagyon gyorsan hagyjuk el az épületet.

 

Összehasonlító adatok

  • Önök honnan vették azokat az összehasonlító adatokat, melyekhez a Kerki épületét hasonlították?
  • Ingatlanos hirdetésekből. Moszkvában hetente megjelenik egy képes, 700 oldalas ingatlanos újság, azt szereztük be.
  • Ezt ki fordította le Önöknek?
  • Senki, azért annyira tudok oroszul, hogy ezeket a 3 szavas hirdetéseket megértsem.
  • Ezekből a 3 szavas hirdetésekből meg tudták állapítani, hogy azok az épületek minden tekintetben (méret, elhelyezkedés, funkció, kategória, hasznos alapterület, műszaki állapot, stb.) megfelelnek a Kerki épületének?
  • A szükséges mértékben igen, illetve korrekciókat alkalmaztunk.
  • De hát nem alkalmaztak korrekciókat…
  • De alkalmaztunk.
  • Valóban alkalmaztak, egyet. Azt, hogy az adott épület a legközelebbi metrómegállótól milyen messze van. De ha egy épület a Kossuth téri megállótól van 200 méterre, egy másik meg Kőbánya-Kispesttől, azoknak különböző az értéke, nem?
  • Nem feltétlenül.

 

Az épület állapota

  • Önök azt írták, hogy az épület szálloda és irodaház céljára használható. Ismerik-e azokat az orosz jogszabályokat, melyek az adott ingatlan beépítésére vonatkoznak? Rendezési terv, stb.
  • Nem.
  • Ismerik-e Önök azokat az orosz műszaki szabványokat,amelyeknek egy szálloda vagy irodaépület ma meg kell feleljen?
  • Nem.
  • Akkor miért gondolják azt, hogy az épületben lehet szálloda vagy iroda?
  • Egyrészt amikor mi kint voltunk, a mi szállásunk lényegesen vacakabb volt, tehát ha abból lehetett, akkor ebből is biztos lehet. Másrészt a Kerki épülete eddig is szállodaként és irodaként üzemelt.
  • Igen, de egyrészt a magyar-szovjet szerződéssel ellentétesen, tehát engedélye nincs. De a kérdés arra vonatkozott, hogy például a szobák mérete vagy a szintek belmagassága megfelel-e a mai orosz szabványoknak?
  • Ezt nem tudtuk ellenőrizni.
  • Azt, hogy az épület milyen állapotban van, hogyan állapították meg?
  • Szemrevételezéssel, illetve fényképeket készítettünk.
  • Abban a másfél órában, míg ki nem zavarták magukat?
  • Igen.
  • Korábban azt mondta, hogy a felső szinteket volt idejük megnézni, az alsókat nem. Akkor azt például honnan vették, hogy egy kisebb javítási igényt leszámítva az épület jó statikai állapotban van?
  • Nekünk ezt mondták.

 

Volt adó, nincs adó

  • A szakvéleményükben számolnak bevételekkel és kiadásokkal arra az esetre, ha az épület bérbe lenne adva. Miért nem számolnak mindezek kapcsán adófizetési kötelezettséggel?
  • Nem ismertük az orosz adózási szabályokat, ezért nem vettük figyelembe.

 

Mi az az MNV?

  • Önök azt írják, épület valójában még a szerződéses értéknél is olcsóbban lett eladva, mert a vételár tartalmazza a 18% orosz áfát, míg az eladásról szóló döntés feltehetően nettó összeget tartalmaz. Mi az, hogy feltehetően?
  • Így gondoltuk. De maga a döntés nekünk nem volt meg.
  • Nem kapták meg a Vagyontanács határozatát az ügyészségtől? Kérték?
  • Úgy gondolom, hogy kértük, de nem állt rendelkezésünkre.
  • Tudták Önök azt, hogy a diplomáciai ingatlan a nemzetközi egyezmények szerint eleve nincs az áfakörben?
  • Nem.
  • Tudták Önök azt, hogy az MNV Zrt. állami ingatlanaira eleve nem vonatkozott az áfa-törvény?
  • Mi az az MNV?
  • Az eladó.
  • Ja, azt nem.
  • Ok. Akkor tegyük fel, hogy az ingatlan eladása áfa-köteles. Erről az MNV Budapesten állít ki számlát. Miért a 18%-os orosz áfával számoltak?
  • Mi azt nem tudtuk, hogy ki és hova számláz, csak azt tudtuk, hogy az épület Moszkvában van.

 

(folyt köv.)

A bejegyzés trackback címe:

https://tatraimiklos.blog.hu/api/trackback/id/tr197347080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása