Kúria: The show must go on
A bíróságok közti presztízsmeccsekkel eltelt 4 hónap után a Sukoró-ügy visszakerült a Szolnoki Törvényszékre.
Ahogy arról a korábbi posztokban már bőven volt szó, az ügyben eljáró bírót Handó Tünde személyesen jelölte ki még 2012-ben. Más, politikailag szintén "érzékeny" ügyeket szintén ő pakolt át vidéki bíróságokra. Tavaly decemberben az Alkotmánybíróság kimondta: azok a törvények, melyek lehetővé tették Handó részére, hogy eseti beavatkozásokkal pakolássza az ügyeket, ellentétesek nemzetközi szerződésekkel és az Alaptörvénnyel. A problémás passzusokat az AB visszamenőleges hatállyal megsemmisítette: vagyis olyan jogi helyzetet teremtett, mintha a törvény sosem létezett volna.
A döntés után először Handó hivatala adott ki elképesztő állásfoglalásokat arról, hogy bár úgy döntött az Ab, ahogy, ennek semmilyen következménye a folyamatban lévő eljárásokra nincs - az emberi jogok is biztos fontosak, de még fontosabb, hogy az ügyek folytatódjanak, mintha mi sem történt volna. Ezzel szemben az eljáró kecskeméti, balassagyarmati, szekszárdi, szolnoki, stb. bírák egyöntetűen úgy döntöttek: nincs lehetőségük az eljárás folytatására, mert nem illetékesek többé.
Decembertől mostanáig vacakoltak a különböző bíróságok egymással, mindenki próbálta szerencsétlen kijelölt bírókra visszanyomni az ügyeket. Ez most végül a Kúriának sikerült. Egy olyan eljárásban, ahol ismét egyeztettek az ügyészséggel, és újfent nem egyeztettek a vádlottakkal-ügyvédekkel, úgy döntöttek, hogy visszakapja a "lehetőséget" a Szolnoki Törvényszék - nyilván ugyanígy döntenek majd a többi ügyben is.
A döntés indoklása nem különösebben szofisztikált. Mindössze arra hivatkozik, hogy a büntetőeljárási törvény szerint, ha egy ügy tárgyalása közben kiderül, hogy mégsem az addig eljáró bíróság az illetékes (mert például máshol követték el a bűncselekményt), akkor is ott kell befejezni a tárgyalást, ahol az első eljárási cselekmény történt Ez a megelőzés elve.
Csakhogy a törvényben nyilván nincs olyan passzus, hogy ha eleve törvénytelenül kezdte el egy bíróság a tárgyalást, vagyis jogi értelemben el sem kezdte, akkor is ezt kell alkalmazni. Sőt. Az Alkotmánybíróság világosan kimondta: az, hogy ezek az ügyek ezeken a bíróságokon kezdődtek meg, ellentétesek a nemzetközi szerződésekkel és az alaptörvénnyel. Sőtsőt: azt is kimondta, hogy már az is jogellenes, hogy a Fővárosi Törvényszék lepasszolta azokat - Handó döntése tehát csak a második alapjog-sértés volt.
De mindez most nem számít. Sem az alapjogok, sem az alaptörvény, sem a nemzetközi egyezmény, sem a tisztesség, sem a szakmaiság. Egy vacak eljárási szabály, amire hivatkozni lehet, mindennél erősebb. Az eljárásoknak folytatódnia kell a kijelölt bíróságon, a kijelölt bírónál. Aztán majd megint mond valamit az AB, és egy év múlva mond valamit a strasbourgi bíróság is. Addig is: the show must go on...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
anonymand 2014.09.25. 05:41:35
Kérem, ne vegye zaklatásnak, de szeretném tudni, hogyan áll az ügy(ük).
Tisztelettel:
anonymand