Sukoró: cafatokban a vád

2013. május 09.

A tárgyalás jegyzőkönyve

Megérkezett a Szolnoki Törvényszéktől a Sukoró-per januári és márciusi tárgyalásának jegyzőkönyv-tervezete (az elütések/elhallások miatt pontosítások még át lesznek vezetve rajta).

A szó szerinti jegyzőkönyv is alátámasztja: a vád már a tárgyalás legelső szakaszában romba dőlt.

Mint a blog olvasói közül sokan emlékezhetnek rá, a vád egyik sarokpontja az, hogy F. Zsolt értékbecslő megküldte Császy Zsolt MNV-igazgatónak a sukorói értékbecslés tervezetét, majd az ő instrukciói alapján azt átdolgozta, és az árat csökkentette. A jegyzőkönyv 153. oldalán Császy Zsolt mutatja be (és bizonyítja kórházi iratokkal), hogy a kérdéses időpontban nem is volt munkaképes; a 219. oldalon pedig F. Zsolt igazolja (például közokirattal), hogy amikor az ügyészek szerint vadul manipulált, akkor nem is tartózkodott Magyarországon…  Akiket tehát megvádoltak, azok akkor és ott biztos nem bűnözhettek.

Az értékbecslő vallomásában elmondja azt is, hogy az MNV munkatársait nem ismerte, a pilisi értékbecslést nem ő készítette, a sukorói értékbecslés végleges verzióját pedig nem is ismerte, az azokon szereplő aláírás a kollégáié. A 227. és 229. oldalon kifejti, hogy másik kétszáz(!) ingatlant értékbecsült Albertirsán és térségében az állam megbízásából, ugyanilyen négyzetméterárat állapított meg, és ezekből sosem volt probléma. Teljesen érthetetlen, hogy mit keres szegény ebben az ügyben – illetve hát nagyon is érthető: ahogy azt a vallomásomban is elmondtam, a koreográfia szerint az ő megfelelő vallomása is kellett volna a Gyurcsány elleni vádemeléshez.

A jegyzőkönyv 272-301. oldalai a Miniszterelnökség volt munkatársainak, valamint Blum tanácsadójának vallomásait tartalmazzák. Ők teljesen egybehangzóan vallották, hogy

·         a Gyurcsány-Lauder találkozót a befektetők kérték,

·          rendszeresek voltak az ilyen találkozók a kormányfő és befektetők között,

·         a földcsere kérdését a befektetők vetették fel

·         a találkozón semmilyen döntés nem született.

 

A vádirat sarokpontja az is, hogy az MNV nem élt elővásárlási jogával Blum pilisi ingatlanára. Az illetékes földhivatalok vezetői világosan elmondták: az állam soha nem élt a törvényben elvi lehetőségként biztosított elővásárlási joggal, de a konkrét esetben nem is volt ilyen lehetőség. Amikor a cseréről szóló döntés megszületett, nem volt az államnak elővásárlási joga.

A Pénzügyminisztérium köztisztviselői szintén egybehangzóan vallották, hogy az ügyészség sugalmazásával szemben semmilyen összefüggés nem volt a telekcsere és a kaszinókoncesszió között. A kiírt kaszinópályázat azonos volt a korábbi pályázatokkal, és még a megkötött szerződés alapján is 3 megye területén bárhol megépülhetett volna a kaszinó. (329. oldal) A kaszinó-pályázatot értékelő bizottság titkára mindehhez hozzátette azt is: ha a pályázat beadásakor még egyáltalán nem rendelkezik a befektető ingatlannal, akkor is érvényes lett volna a pályázata, akkor is nyerhetett volna. (356-358. oldal)

Emlékezetes, hogy a Gyurcsány elleni ügyészi gyanú és politikai vád vezérmotívuma az volt, hogy a miniszterelnök a cseréről szóló „döntésével” a versenytársakhoz képest előnybe hozta Lauderéket a kaszinópályázaton. A „konkurenciát” azonban maga az ügyészség teremtette meg azzal, hogy ráfogta egy tökéletesen inkompetens üzletemberre, hogy az ő rózsaszín álmait keresztezte volna a sukorói beruházás. Ezt azonban nagyon világosan cáfolta az érintett úr is. Kijelentette: nem volt konkurenciája az ő terveinek a sukorói beruházás – sőt, még arról is szó volt, hogy az ő tervezett biznisze, egy kártyaterem beköltözne a King’s Citybe… (339. oldal) A tanú kihallgatásának jegyzőkönyvét csak erős idegzetűeknek ajánlom. 18-as karika, a köznyugalom megvalósítására súlyosan alkalmas tartalom! A főügyésznek önmagában ez alapján el kellene ásnia magát (335-352. oldal)

A bíróság kihallgatta azt az üzletembert is, akinek a létezéséről az ügyészség nem szívesen vesz tudomást: ugyanis ő büszkén vallja, hogy a sukorói területet – saját haszna érdekében – ő ajánlotta Blum figyelmébe. Vallomása sziklaszilárd abban is, hogy a beruházóknak nem önmagában az állami terület megszerzése volt a célja, hanem egy annál lényegesen nagyobb, sok tulajdonoshoz kötődő ingatlanegyüttesé. (372. oldal)

Alig kezdődött meg tehát a tárgyalás, szinte semmi sem maradt meg a vádirat állításaiból. Akár abba is lehetne hagyni az egészet. De ehelyett jön még egy csomó érdektelen tanú, ősszel majd a politikai celebek – valamikor a legvégén pedig az egyetlen fennmaradt konkrétummal: a telkek értékével is foglalkozunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://tatraimiklos.blog.hu/api/trackback/id/tr745290757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Stradlin 2013.05.09. 20:07:45

Még a per kezdetén olvastam, hogy vannak védett tanúk az ügyben. Ez igaz?

Stradlin 2013.05.09. 21:15:53

"A listán egyébként tíz olyan "védett" személy is szerepel, akinek még a neve is titkos, őket tanúként sorszámmal jelölték."
www.nepszava.hu/articles/article.php?id=612070

Tatrai Miklos 2013.05.10. 09:27:50

@Stradlin: Nem, ezt benézte az újságíró. Olyanok vannak, akik a nevük nyilvánosságra kerüléséhez nem járultak hozzá, így számmal szerepelnek az iratokban. Nem előttünk, hanem a nyilvánosság előtt nm vállalják a nevüket. Ettől persze simán beazonosíthatóak, pl. "58. sz. tanú, aki 2008-ban X minisztérium Y főosztályát vezette" Szóval nem nagy izgalom :)

Stradlin 2013.05.10. 10:52:52

@Tatrai Miklos:
Oks, köszönöm.

Más ügyekben nagyobb "izgalom" a védett tanú kérdés, aztán tessék: pestisracok.hu/elfelejtettek-megvedeni-a-vedett-tanut/

Így bízzon az ember a rendőrségben. :)
süti beállítások módosítása