Egy hangulatkeltő közlemény
Furcsa stílusú és tartalmú közleményt adott ki ma a Fővárosi Törvényszék, melyben reagál a részünkről megfogalmazott bírálatokra.
1.
A közlemény úgy fogalmaz: "Nem felel meg a valóságnak, hogy a Fővárosi Törvényszék megtagadta az iratbetekintést, vagy bármi módon korlátozta volna az eljárás résztvevőit a jogaik gyakorlásában! Átmeneti, technikai akadálya volt annak, hogy az érintettek nem tudtak betekinteni a T. Miklós és 4 társa ellen folyamatban lévő büntetőügy irataiba, és erről tájékoztatást is kaptak. Jelenleg a Fővárosi Törvényszék elnökének másik bíróság kijelölésére vonatkozó előterjesztése az OBH elnökének döntésére vár. T. Miklós és védőjének iratbetekintési kérelme 2012. augusztus 3-án érkezett meg a Fővárosi Törvényszékre. Az iratok tanulmányozása - tekintettel az elterelés folytán kialakult eljárásjogi helyzetre - egy egyeztetett időpontban a Fővárosi Törvényszék részéről biztosított. A törvényszék ugyanis - akárcsak a többi ügyben - messzemenően tiszteletben tartja és biztosítja az eljárás résztvevőinek a jogszabályokban foglalt jogait!"
A Törvényszék álláspontja persze saját magának cáfolata is: nem korlátoztak, csak "technikai okból" nem adták oda. De a tények a következők:
- a jogszabály nem ismer technikai okot, csak a betekintési jogot
- az ügy jelenleg - amíg Handó Tünde esetleg nem teszi máshová - a Fővárosi Törvényszéken van, tehát a betekintést is ott kell biztosítani
- a betekintést nem kell előre és írásban kérni, hanem ügyfélfogadási időben bárki bármikor megnézheti a saját ügyének anyagát
- ezt hiába próbáltuk meg több alkalommal - s nem először, hanem utoljára augusztus augusztus 3-án - nem jártunk sikerrel.
Nem kérünk semmilyen különleges elbánást és előre egyeztetett időpontot. Csak két dolgot kérünk:
- kapjunk ne csak sajtóközleményt, hanem hivatalos választ az augusztus 3-i levelünkre (ft120803.docx)
- amíg az ügy a Fővárosi Törvényszéken van, mindenki máshoz hasonlóan, ügyfélfogadási időben bármikor belenézhessünk az iratokba.
2.
A Törvényszék azt is állítja, hogy "Nem fedi a valóságot az a közlés sem, hogy a Fővárosi Törvényszék eddig két ügyben kezdeményezte volna másik bíróság kijelölését. Ezzel szemben tény, hogy 2012-ben a Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett ügyek közül – polgári, büntető és gazdasági - eddig 31 ügyben jelölt ki más bíróságot az OBH elnöke."
Valóban pontatlanul fogalmaztam: nem két ügyben, hanem két alkalommal kezdeményezték 7 hónap alatt büntetőügy áthelyezését. A BKV-ügy áthelyezési indítványakor egy szoftverhamisítási ügyet, a Sukoró-ügy esetében egy kábítószeres ügyet csaptak még hozzá a javaslathoz. De csak e két, politikailag frekventált büntetőügy esetében jutott a Törvényszék eszébe, hogy áthelyezés(eke)t indítványozzon.
3.
És végül: "A valóságot torzító, pusztán hangulatkeltő közlés, miszerint a Fővárosi Törvényszék elnökének 24 órára sem volt szüksége ahhoz, hogy más bíróság kijelölését indítványozza a T. Miklós és 4 társa ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt indult kiemelt jelentőségű büntetőügyben. A vádirat 2012. július 23-án érkezett a Fővárosi Törvényszékre, majd kifejezetten az aránytalan munkateherre figyelemmel és az időszerűség biztosítás érdekében elvégzett szakmai elemzést követően tette meg a Fővárosi Törvényszék elnöke 2012. július 26. napján az előterjesztését az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez."
Mint a mellékelt levél is bizonyítja, a döntést a Törvényszék elnöke már másnap, 24-én meghozta. A közleményben említett dátum, a 26-a, valótlan.törvényszék20120806.pdf
Ki is a valóságot torzító hangulatkeltő?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
csaszy zsolt 2012.08.08. 18:23:47
Stradlin 2012.08.17. 21:36:07
Stradlin 2012.08.17. 22:52:20
Ez pedig itt Portik Tamás "anyósának" az írása egy 2004-es(!!!!!) kihallgatásáról:
"2004-ben a Csellengők c. műsor szerkesztőnőjéhez fordultam, mert eltűnt a lányom és 4 unokám.
Eltűnésük oka és körülménye számunkra ismert volt. A rendőrséghez nem fordulhattunk, mert életveszélyes fenyegetésünk része volt az is, hogy kinyírnak minket, ha ezt tesszük.
A szerkesztőasszony végül az NNI-hez irányított minket, ahol több alkalommal, több családtagot meghallgattak lányom és unokáim eltűnésének ügyében. Végül jegyzőkönyvet csak én írtam alá, amelynek fejlécén ez állt: „’R.J. kihallgatása Fenyő János meggyilkolásának ügyében „. De hiszen én nem ezért vagyok itt – mondtam K. Lajos ezredesnek! „De igen asszonyom, ezért hallgatjuk meg.”
A többszöri, hosszú órákig tartó kihallgatásom során senkit nem érdekelt a lányom és unokáim sorsa, kizárólag az, unokáim apja P. Tamás milyen kapcsolatban állt Gy. Tamással és erről mi mennyit és mit tudunk.
Mikor, milyen körülmények között találkoztak, a lányomnak milyen szerep jutott a találkozások fedezésében. Egyáltalán mit tudunk ezekről a „megbeszélésekről”, esetleg milyen tárgyi bizonyítékaink vannak. Tárgyakat, dokumentumokat vettek el tőlünk, volt, amit nem akartunk átadni, de azzal fenyegettek, hogy majd engem gyanúsítanak meg, stb.
Hivatalos átvételi jegyzőkönyvvel végül átadtunk mindent….mondanom sem kell, minden eltűnt. Erről írásban nyilatkozott az NNI igazgatója.
Sőt, először arról kaptam értesítést egy túlbuzgó titkárnőtől e-mailben, hogy sem iktatva, sem nyilvántartva nincs, hogy kihallgattak, hogy jegyzőkönyvet írtam alá, hogy egyáltalán bent jártam bármilyen ügyben valaha is az NNI-ben!
Kihallgatásom idején Garamvölgyi rendőrségi szóvivő nyilatkozott arról, hogy rövid időn belül lezáródik az ügy.
Okirattal vált bizonyíthatóvá P. Tamás és Gy. Tamás kapcsolata – a lányom közbeiktatásával persze. /Később ezt az okiratot szerezte meg K. Irén újságíró is, köztudott, mi történt vele./
Aztán váratlanul behívott K. Lajos ezredes és azt mondta: „ Lezárjuk a nyomozást, nincs meg a politikai akarat arra, hogy folytatni tudjuk az ügyet…..reménykedjünk, hogy egyszer majd meglesz ez az akarat. Viszontlátásra.”"