Sukoró az ítélőtáblán - mi az állam érdeke?
Egy korábbi posztban már utaltam rá, hogy érdekes párhuzamosságok figyelhetők meg a büntetőeljárás és a polgári per, illetve a két ügyben az államot képviselő személyek magatartása között.
Most, az ítélethirdetés előtt talán megér egy külön tanulmányt az MNV, illetve az őt képviselő ügyvédi iroda szerepe.
2009. őszén a pénzügyminiszter arra hatalmazta fel, illetve utasította az MNV-t, hogy a csereszerződést feltűnő értékaránytalanság miatt támadja meg, de "a bírósági eljárás kezdeményezése és az eljárás lefolytatása során fokozottan ügyeljen arra, hogy a Magyar Állam vonatkozásában kártérítési felelősség ne kerüljön megállapításra, ennek érdekében körültekintően mutassa be, hogy az érvénytelenség Joav Blum érdekkörébe tartozó ok miatt áll fenn." - Mindez nem csak az állami vagyon védelme szempontjából logikus, de az egyetlen útja is volt a per elindításának. Ha ugyanis az érvénytelenségi ok az állam érdekkörébe tartozna, az MNV nem indíthatott volna keresetet.
Az orbáni időkben azonban gyökeresen megváltozott az MNV, vagy legalábbis az őt több tízmillió forintért képviselő ***Sárhegyi és társai*** ügyvédi iroda álláspontja, s 2010. őszén újabb semmisségi okokkal egészítették ki a keresetet. Immár azt állították, hogy az MNV részéről a döntés és a szerződéskötés több ponton jogszabálysértő volt, ráadásul az MNV egyes vezetői szándékosan sértettek törvényt. Nincs tévedés, az MNV esetleges kárának kiküszöbölésére indított perben az MNV állítja azt, hogy szándékosan kötött törvénysértő megállapodást.
Az MNV ügyvédje tehát egyfajta önkéntes népügyészként eljárva, a megbízója érdekét tökéletesen figyelmen kívül hagyva egy célt képvisel a polgári eljárásban: hogy megágyazzon a büntetőpernek. Ezt célozta a már említett keresetmódosítás: ha ugyanis csak az értékbecslés lett volna a polgári per tárgya, nem tehetett volna fel tucatjával olyan kérdéseket, melyek a büntetőeljárásban relevánsak lehetnek. És hogy miért volt erre szükség? Mert a gyanúsítottnak az ügyészségen jogában áll hazudni, azonban ha ugyanazt a kérdést tanúként kapja a polgári perben, akkor már nincs. Az ügyészség és az MNV képviselője ezt a fura helyzetet próbálta kihasználni, és a szavahihetőséget aláásó (s így a bűnösséget közvetetten bizonyító) ellentmondásokat kerestek utólag is a két eljárásban tett vallomások között.
Ez persze ügyes húzás volt, de egyben igencsak tisztességtelen is. Ráadásul furcsa összefonódásokat mutat a nagyon független ügyészség és a kormányzat között - s ha majd bizonyíték is lesz rá, hogy a kérdések egy műhelyben készültek, az büntetőjogi következményekkel is kell járjon.
És még egyszer: egyáltalán nem szolgálta az MNV, s így a magyar állam érdekét. Bár az első fokon eljáró bíró jórészt megalapozatlannak találta az MNV keresetmódosításában szereplő okokat, egy ponton mégis részben igazat adott neki. Úgy találta ugyanis, hogy az MNV nevében a szerződésről döntő Vagyontanács egyik tagjának, Markó Andreának fontosabb volt a turisztikai beruházás, mint az útépítés. Mivel pedig a szerződésbe az útépítés került, az nem tükrözte a Vagyontanács valós akaratát, hiszen Markónak a sukorói beruházás lebegett a szeme előtt. Ha pedig a szerződés nem a felek valós akaratát tükrözi, vagyis színlelt, akkor semmis.
Biztos nagy volt a boldogság, hogy a büntetőügyben gyanúsított Markó Andinak legalább ezt a felelősségét megállapította a bíróság, de hát velem kapcsolatban nem mondott ilyet. Így aztán az MNV ügyvédje a másodfokú eljárásra beadott kérelmében oldalakon keresztül érvel amellett, hogy Tátrai Miklós is a kaszinót akarta, csak az utolsó pillanatban változtatta meg a koncepciót autópályára, hogy a jogszerűség látszatát fenntartsa - tehát ő is színlelt.
Egyrészt - a polgári jogot egy kicsit félretéve - azt gondolom, hogy 4 év után bármibe bármit bele lehet magyarázni, főleg olyanokat, hogy kinek mi volt a fejében. De azért józan ésszel tök mindegy kellene legyen, hogy ki mire gondolt, miközben megnyomta a szavazógombot az előterjesztésre. (Ha elkalandozott, sokkal csúnyább dolgokra is gondolhatott, mint a kaszinó...) A kérdés az kellene legyen, a döntés jogszerű volt-e.
Persze az ügyvédi érvelés egyáltalán nem veszi figyelembe a büntetőügyben keletkezett iratokat, azokkal tökéletesen ellentétes. Azt állítja például, hogy egészen a július 30-i döntésig nem volt másról szó, mint a sukorói beruházás érdekében szükséges területcseréről. Csakhogy a tanúvallomások szerint én már május 21-én a Parlamentben is azt mondtam a munkatársaimtól kapott felkészítő alapján, hogy a kezdeményezett csere az államnak is érdekében állhat az autópálya-építés miatt. Ezt követően is csak azért tudtunk egyáltalán foglalkozni a kérelemmel, mert az az autópálya-építés miatt közérdeket szolgálhatott.
Sok kisebb hazugság van még, nem megyek most ezeken végig. De egyet még be kell mutatnom: az ügyvéd szerint nekem bizonyíthatóan tisztában kellett lennem azzal, hogy elég lett volna a Pest megyei ingatlanoknak az autópálya nyomvonalával érintett részét megszerezni. Ez hatalmas hazugság. A nyomozás során az MNV illetékes munkatársai egytől egyig azt vallották, hogy az autópálya-építésekhez az érintett ingatlanok teljes területét szokta megvenni az állam: hiszen a nyomvonal változhat, az építési terület sokkal nagyobb, mint a kész pálya területe, és a kész pálya mellett is védőövezetet szoktak kialakítani. A gyakorlat tehát az, hogy a kivitelezés befejezése után, a véglegesen megmaradó mezőgazdasági területek kerülnek új helyrajzi számra, és azokat az állam eladja, vagy maga hasznosítja. Magam is emlékszem számos olyan ügyre, amelyben a 2000-es évek elején befejeződött autópálya-építések melletti maradványterületek sorsát próbáltuk rendezni - 2008-ban! Bónusz kérdés: melyik ügyvédi iroda intézte az autópálya-építések területszerzéseit az állam számára 1,6 milliárd (!) forintos díjazásért 1998-2002 között? ***Sárhegyi és társai***
És hogy miért kellene az MNV-t képviselő ügyvédnek ismernie a nyomozás iratait? Alapesetben nem kellene. Csakhogy az MNV, mint a "bűnügy" sértettje bejelentkezett az ügyészséghez, s törvényes jogával élve megnevezte e nevében eljáró jogi képviselőt, aki a nyomozati iratokat is megkapta. Na ki volt az? Igen!!! ***Sárhegyi és társai***
Az első fokú bíróság már megállapította, hogy a szerződésben szereplő értékek az értékbecslés szakmai hiányosságai miatt nem voltak valósak - s a szerződést emiatt semmisnek nyilvánította.
Semmisnek nyilvánította továbbá Markó Andrea "színlelése" miatt is. Az állam érdekében eljárva ez utóbbi döntést az MNV-nek meg kellett volna fellebbeznie - hiszen az ő érdekkörében felmerült semmisség miatt Joav Blum jó eséllyel tarthatna igényt kártérítésre.
De nem fellebbezett, sőt, most az ügyvédnő még erősíteni is próbálja a színlelést, s az én fejemre is akarja húzni. Ezzel egy dolgot biztosan nem szolgál - az állam polgári jogi és anyagi érdekét.
Érdemes lesz megvizsgálni, hogy Fellegi Tamás visszavont-e Oszkó Péter 2009-es határozatát. Ha igen, és az MNV utasította az ügyvédjét erre a magatartásra, akkor szándékosan okoznak vagyoni hátrányt az államnak - a büntetőper sikere érdekében. Ha az eredeti határozat jelenleg is él, akkor az ügyvéd nem a megbízója érdekeit képviseli - s ezért etikai és persze anyagi felelősség is terhelheti.
Persze csak akkor, ha nincs valahol leírva, hogy a lecsukásunk minden pénzt megér.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Stradlin 2012.06.02. 21:16:37
Ez tényleg furán hangzik, de ha ezt kimondta a bíróság, akkor valamivel csak megindokolta,illetve csak volt erre valami bizonyíték, nem?
"És hogy miért volt erre szükség? Mert a gyanúsítottnak az ügyészségen jogában áll hazudni, azonban ha ugyanazt a kérdést tanúként kapja a polgári perben, akkor már nincs."
Fazekas Géza arra a kérdésre, hogy a polgári perben többen cáfolták az ügyészség álláspontját, azt válaszolta(M1, Ma Reggel), hogy olyanok tették ezt, akik a büntetőügyben gyanúsítottak. Magyarul, szerinte ott sem mondtak igazat. Ebben elvileg lehet igaza, biztos sok perben volt már olyan, hogy a tanúk nem mondtak igazat. Pl Gyurcsány is össze-vissza hablatyolt a Zuschlag perben tanúként. :)
Stradlin 2012.06.03. 18:08:37
Tatrai Miklos 2012.06.03. 22:01:09
Stradlin 2012.06.03. 22:36:34
Ja értem, köszi. Csak nekem a szóvivő magabiztosságából amikor erről beszélt,az jött le,hogy esetleg mondtak olyan dolgot is, amit más tanúk/gyanúsítottak nem mondtak el a megbeszéléssel kapcsolatban. Azt tudom, hogy volt olyan tanú(Radnai György), akit háromszor is kihallgattak a parlamenti megbeszéléssel kapcsolatban. De ez így nagyon érdekes lesz akkor, hogyan áll meg Gyurcsány ellen a vád, ha minden szereplő egybehangzóan ugyanazt mondja a Nándorfehérvár termi dologgal kapcsolatban...
Stradlin 2012.06.04. 16:40:29
Ezt csak úgy érdekességképpen. Találtam egy régi cikket, amiből kiderül, hogy a fideszes retorika semmit nem változott az évek során, persze a cikk maga is érdekes.
www.origo.hu/itthon/20020104szekely.html
A cikkből egy idézet:
""Egy láthatóan nagyon nehéz helyzetben lévő, idegileg vélhetően rendkívül kimerült ember zűrzavaros látomásaira a Fidesz sem most, sem a jövőben nem kíván reagálni" - közölte Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke."
Ennek az írásnak a stílusa nagyon emlékeztet Kubatov Gábor hasonló színvonalú 2012 januári megnyilatkozására az FTC ügyében...
Stradlin 2012.06.05. 09:31:51
Szia, bocsi, de még mindig lenne néhány kérdésem. :) Tudom, szinte több kérdést teszek fel,mint az ügyészek, de engem tényleg minden apróság is érdekel. Néhány felvetésem elsikkadt a többi között, ezeket tenném fel újra.
1. Az Mszp vezetése, véleményed szerint, akart-e mást is kiiktatni a Sukoró, vagy másik üggyel? Mondjuk volt pénzügyminisztert.
2. Veres szerinted kellően védte az MNV-t a támadásoktól minisztersége alatt és után? Te a bizalmi embere voltál amúgy, nem?
3. Az biztos, hogy Bajnai és Oszkó egyedül nem dönthetett (papíron persze lehet) a kirúgásodról. Igaz az a pletyka, hogy a szocialisták pénztárnoka adott erre engedélyt nekik?
4. A 2010-es támadások ellenére meglepett az őizetbe vétel, vagy számítottál a hatóságok megkeresésére?
Stradlin 2012.06.11. 14:31:32
+ még valami. Szabadidőmben picit utánanéztem, igazad volt, tényleg nincs független törvényes felügyelet a KNYF felett. Saját magukat ellenőrzik úgymond, ami azért nem túl megnyugtató. Ami érdekes még, hogy a Budaházy csoport tagjai(bár az ő ügyüket annyira nem ismerem) ugyanarra panaszkodnak, mint a sukorói vádlottak. Noha két teljesen különböző ügyről van szó, ezen a ponton mégis van metszete a két eljárásnak.
Stradlin 2012.06.11. 15:55:41
www.hirado.hu/Hirek/2012/06/11/10/Orban_Magyarorszagon_jobban_mukodik_az_igazsagszolgaltatas_.aspx