Véget ért a sukorói nyomozás
az utolsó kihallgatás jegyzőkönyve
Az ügyészség minapi tájékoztatása szerint lényegében véget ért a sukorói nyomozás, és április elején megkezdik az iratismertetést. Nem kétséges, az ügyet csakazértis elviszik a vádemelésig.
Behívtak kihallgatásra, de egyetlen kérdést sem tettek fel, hanem felajánlották a "lehetőséget", hogy én mondhassam el, amit még szeretnék. Hát elmondtam...
Tételesen végigmentem a 2010. augusztusi gyanúsításban foglalt ügyészségi állításokon, melyeket azóta egyenként megcáfoltak dokumentumok vagy tanúvallomások. A konkrét felvetésekre, észrevételekre természetesen semmilyen reakció nem hangzott el. De hát ez nem meglepetés, a nyomozás végzői sosem voltak felhatalmazva arra, hogy önállóan alkossanak véleményt, vagy jóváhagyás nélkül döntsenek.
Most tehát két eset elméleti eset van:
- vagy vannak olyan olyan "bizonyítékok", melyek alátámasztják az ügyészség gyanúját, de ezeket a nyomozás során nem tárták a gyanúsítottak elé, tehát nem biztosították jogukat a védekezésre;
- vagy nincsenek ilyen bizonyítékok, akkor viszont a gyanúsítás fenntartása törvénytelen.
A kérdés csak az, hogy a látszat fenntartása érdekében melyik törvénysértő magatartást választja az ügyészség.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Stradlin 2012.03.22. 01:26:37
Amúgy a gyanusított tudtommal csak iratismertetéskor ismerheti meg az összes bizonyítékot.
Tatrai Miklos 2012.03.22. 12:29:08
Majdnem jól tudod. Valóban az iratismertetéskor kell megmutatni mindent, ami a vádat alátámasztja.
DE a nyomozás során teljes körű bizonyítási eljárást kell lefolytatni, és a bíróság számára prezentálni kell a terhelő és a mentő körülményeket is. Elvben.
Persze úgy nehéz teljes körű bizonyítást lefolytatni, hogy pl. a vallomások közti ellentmondásokat nem próbálják meg tisztázni.
A törvény szerint pedig a gyanúsítottnak is joga van a védekezésre, nem csak a vádlottnak. Úgy pedig elég nehéz védekezni, ha ők állítanak valamit, de nem tudod, mi alapján, és nem is mutatják meg a "bizonyítékokat"
Gondold el, van például a fehérvári polgári peres ítélet. Az önmagában keresztbe veri a gyanúsítás összes lényeges pontját. Jogilag megtehetik, hogy nem veszik figyelembe. De ez nooormális?
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal