Kipukkadt a Bábolna-lufi, de sokkal több is történt
Tegnap a Győri Törvényszék jogerősen is kimondta, hogy teljesen megalapozatlan volt a Bábolna-ügyben emelt ügyészi vád. Ez az az ügy, melyet Budai Gyula többször is az elszámoltatás legkonrétabb eredményének nevezett. A polgári bíróság már korábban megállapította, hogy a kormánybiztos több nyilatkozatában hazudott. Most a büntetőbíróság azt is leszögezte: az általa tett feljelentés is hazugság volt.
Azt már az első fokon eljáró tatabányai bíró, Detrői Ferenc is megállapította, hogy az ügyészség által hűtlen kezelésnek minősített szerződés aláírása szükséges, hasznos, a Bábolnai Ménesbirtok és a magyar állam érdekeit szolgáló, gazdasági hasznot hajtó volt; a vádlottak szakszerűen, kötelességszerűen, a cég és az állam érdekeinek megfelelően jártak el. Így a következőkben csak arra térek ki, amiben a másodfokú ítélet többet mondott, mint az első fokú.
Zólyomi Csilla tanácsa elképesztő alapossággal tanulmányozta át és cincálta szét a nyomozás és az első fokú bírósági eljárás iratait. Az ítélet indoklása szerint a fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlott nyomozás meglehetősen slendrián volt, a tanúkat érdemben nem hallgatták ki, ezt a bíróságnak kellett megtennie. Mindaz, amit a tanúk elmondtak, önmagában cáfolta a vádat - ebből persze az is következik, hogy rendes nyomozás végén nem lehetett volna vádat emelni.
A Törvényszék ítélete két okból is mérföldkő lehet a hűtlen kezelés miatt folyó koncepciós eljárások történetében. A bíróság ugyanis elvi éllel mutatott rá arra, hogy a hűtlen kezelésnek a vagyoni hátrány bekövetkezte, a kötelességszegő magatartás ÉS az ezekre irányuló szándék együttes megléte a feltétele. Ha bármelyik hiányzik, nincs bűncselekmény. Nem elég, hogy az ügyészség azt állítja: van kár, az meg nyilvánvaló, hogy szándékosan okozták. A konkrét ügyben nem volt sem kár, sem kötelességszegés, azt pedig az ügyészség soha nem is vizsgálta, hogy a vádlottak akartak-e szándékosan kárt okozni - mondta ki a bíróság. Pedig hát ez történik az összes hasonló ügyben, ahol az ügyészség politikai megrendelésre dolgozik.
A törvényszéki döntés fontos eleme az is, hogy végre kimondatott: az ügyészség nem teheti meg azt sem, hogy egy cég irataiból, szerződéseiből kiragad egyet, és azt minden összefüggés, előzmény, következmény értékelése nélkül minősíti. Nem teheti meg azt sem, hogy egy-egy döntés pénzügyi következményeit a cég gazdálkodásától függetlenül értékeli, sőt azt sem, hogy az utólag esetleg hibásnak bizonyuló szerződéseket bűncselekményként kezdi el vizsgálni. Ha a rossz döntés bűncselekmény lenne, minden veszteséges cég vezetőjét bíróság elé lehetne állitani - fogalmazott a bíróság általános érvénnyel, hangsúlyozva, hogy a konkrét, a vád alapját képező szerződés ráadásul hasznos és eredményt hozó volt.
Végezetül - más tanúk és vádlottak számára is okulásul - ejtsünk néhány szót az egész ügy legelképesztőbb eleméről. Az ügyészség a vádiratban azt állította: a Ménesbirtok vezetőjét én utasítottam a szerződés aláírására - bár ilyet sem ő, sem más soha korábban nem mondott. De aztán elolvasta a vádiratot, megértette az idők szavát, két alkalommal meglátogatta a feljelentést tevő Budait, majd a bíróságon már azt vallota: utasítottam. Aztán egyszer csak előkerült a korabeli határidőnaplója - melyet persze a vádemelés előtt senki nem kért tőle -, benne a kettőnk közti 2008-as telefonbeszélgetés közben készült jegyzeteivel. A saját feljegyzése szerint én azt mondtam, hogy " nem dönthetek ön helyett, nincs hatásköröm". Mindezeket a Tatabányai Törvényszék úgy értékelte: az ügyvezető azért tett a tényekkel és még a saját naplójával is ellentétes vallomást, mert "egyfajta elvárásnak szeretett volna megfelelni". Ebben az ügyben tehát a bíróság is kimondta azt, amit a politikai perek kapcsán sokszor elmondunk, de nehéz bizonyítani: a politika és az ügyészség nyomást gyakorol a kishalakra azért, hogy a nagyobbakat elkaphassák - s a vád nyugodtan alapulhat a kikényszerített hazugságon.
Címkék: bíróság ügyészség kormánybiztos 5 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.