Pártállami szemlélet az ügyészségen

2013. október 03.

A 2006. őszi események, az izsáki férfit agyonverő rendőrök és néhány más ügy fényében igencsak meglepő döntésre jutott a Központi Nyomozó Főügyészség: ha valaki ellen jogtalanul alkalmaz a rendőr kényszerintézkedést, és ezt a parancsnoka utólag is helybenhagyja, akkor az eljárás nem sérti a fegyelmet és a rendőri szolgálat érdekét.

Augusztus 31-én volt 3 éve, hogy őrizetbe vettek Sukoró-ügyben, s két napra rá bíróság elé állítottak. Mindkét alkalommal megbilincseltek, a bíróság folyosóján pórázon hurcoltak.

A rendőrségi törvény, a vonatkozó magyar és nemzetközi bírósági határozatok, a rendészeti panasztestület döntései egybehangzóan tartalmazzák: a fizikai kényszernek az intézkedés céljával és az intézkedés alá vont személy magatartásával összhangban lévőnek, arányosnak kell lennie. Magyarul: ha elfut, bilincselhető, ha támad, gumibotozható, de ha csúnyán beszél, akkor nem lehet lelőni.

A bilincs alkalmazásáról rendőrségi jegyzőkönyv készült. Ebben a rendőrök korrekten leírták, hogy mindenben teljesen együttműködtem velük. Leírták azt is, hogy - ennek ellenére - bilincset alkalmaztak 3 okból: hogy tuti ne szökjek el, hogy tuti ne támadjam meg őket, és - a legszebb! - nehogy kárt tegyek magamban. Az illetékes parancsnok a jelentést kivizsgálta, egymondatos döntésével az intézkedést megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak találta.

Én nem. Éppen ezért a 3 éves évfordulón feljelentést tettem a Fővárosi Főügyészségen többek között hivatali visszaélés és elöljárói intézkedés elmulasztása, vagyis az ellenőrzés formális volta miatt. A feljelentés kivizsgálása annak a Központi Nyomozó Főügyészségnek a hatáskörébe került, mely magát a bilincseléshez vezető koncepciós eljárást kitalálta és lefolytatta, a rabszíjon hurcolást végignézte - így nyilván pártatlan vizsgálat folyt.

Nos, Szabó Attila katonai ügyész a következőket állapította meg:  "A feljelentő állításából nem merül fel annak gyanúja, hogy ... az elöljárói kivizsgálás tényleg felületes, semmitmondó, formális volt. Azonban, ha a feljelentő állítása igaznak is bizonyulna, arra sincs konkrét, tényszerű adat, hogy az érdemi kivizsgálás elmaradása a rendőri intézkedést foganatosító rendőri egységnél akár a szolgálatra, akár a fegyelemre jelentős hátránnyal járt volna. Mivel a hivatkozott katonai vétség megvalósulásához az eredmény bekövetkezte is szükséges, és ennek még a gyanúja sem merült fel, ezért a feljelentést el kellett utasítanom."

Magyarul: a feljelentést anélkül utasították el, hogy a rendőrségi jegyzőkönyveket elolvasták, az érintetteket kihallgatták volna.  Ennél azonban sokkal megdöbbentőbb a mondat második fele. Az ügyészség szerint ha a parancsnok a jogtalan rendőri intézkedést valóban csak formálisan ellenőrizte, alaptalanul hagyta volna jóvá, az nem járt volna hátránnyal a szolgálatra és a fegyelemre. Az ügyészség itt nem kevesebbet állít, minthogy ha a rendőr valakit ok nélkül bilincsel meg, fúj le könnygázzal vagy lő le, és ezt a parancsnoka eltusolja, azzal nem mutat rossz példát, nem bomlasztja a fegyelmet, nem feszíti szét a testület morálját.

Elég szomorú, hogy Polt Péter ügyészsége ezt 2013-ban így gondolja. Hasonló határozatot talán 80-as évek elején írhattak le utoljára.

Majd elfelejtettem: panasznak helye nincs, mert nem vagyok sértett. Ja persze, biztos a rendőrség az...

A bejegyzés trackback címe:

https://tatraimiklos.blog.hu/api/trackback/id/tr765548543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása