Az ügyészség nem várt hiába

2012. június 14.

Tegnap megszületett az (egyelőre) jogerős ítélet a Sukoró-ügy polgári perében. A Fővárosi Ítélőtábla lényegében kidobta a Fejér Megyei Bíróság ítéletét, és teljesen újat gyártott.

Olyat, melynek célja és tartalma egyértelmű: a büntetőeljárás vádemelésének megalapozása. Nem véletlen hát, hogy lassan 3 hónapja húzódik a vádemelés: az első fokú ítélet indoklása porrá zúzta az ügyészség állításait - a mostani döntés viszont a gyanúsítások szövegét szajkózza. Magyarul: elkészült a vádirat. Ez az ítélet  koncepciós, szakszerűtlen, iratellenes és hazug. Botrányos, és egy tisztességes bírósághoz méltatlan.

Mielőtt a részleteket ismertetném, röviden a kiinduló helyzet:

1. A másodfokon eljáró bíróság nem folytat le új bizonyítást, kizárólag az első fokon keletkezett papírokból dolgozik. Bár a döntési joga a fellebbezések alapján nyílik meg, nincs azokhoz kötve, hanem az egész ítéletet megmásíthatja - a fellebbezéssel nem érintett részeket is. A tábla élt is ezzel a jogával.

2. Az eljárásban a felperes a Magyar Állam, az alperes Joav Blum. Mint azt már korábban megírtam, az állam 2010. őszétől arra játszott, hogy a perbeli magatartásával megágyazzon a büntetőpernek Ezzel persze közvetlenül Blum érdekeit szolgálja, akinek szintén az a célja, hogy a bíróság az állam hibáját állapítsa meg - ő ugyanis ekkor tarthat igényt kártérítésre. Nincs tehát senki, akinek az IGAZSÁG kiderítése lenne a célja, a felperes és alperes között valójában érdekazonosság van: az eljáró MNV hibájának, lehetőleg szándékos szabályszegésének kimondatása a bírósággal.

3. Mindez persze sérti a büntetőügy gyanúsítottjainak érdekeit. Közülük Császy Zsolt megkísérelt beavatkozóként, vagyis érintett félként részt venni a perben, annak érdekében, hogy ő is bizonyítási indítványokat tehessen. Kérelmét a bíróság elutasította. Első- és másodfokon is ugyanaz a bíró, illetve bírói tanács utasította el, mely magát az ügyet is tárgyalta, vagyis amely az ítélet megalapozottságáért, jogszerűségéért felelős volt.

És akkor a részletek:

A Fejér Megyei Bíróság a 2. pontban részletezett közös érdekeknek nem igazán megfelelő ítéletet hozott, s nem volt hajlandó kimondani semmi olyat, mely a büntetőperben felhasználható lenne, bár nem kellően bizonyított. A mostani döntés viszont csak ilyen elemeket tartalmaz. Példaként álljon itt egyetlen apróság, melynek semmi fontossága nincs, de a két bíróság közti szemlélet- és színvonalbeli különbséget jól mutatja:

-TÉNY: a parlamenti találkozó előtt a kabinetfőnököm küldött nekem egy felkészítőt email-en

- Fejér Megyei Bíróság: nincs adat arra, hogy az elküldött emailt Tátrai megkapta, megnyitotta és elolvasta volna

- Ítélőtábla: mivel az emailt elküldték, annak tartalmával Tátrai tisztában volt

Az ítélet tele van valótlan hivatkozásokkal és időrendi bukfencekkel, szövegkörnyezetből kiragadott félmondatokkal, valótlan jogszabályi hivatkozásokkal és téves szabályértelmezésekkel. Ezeket most nem veszem sorra - egyrészt rendkívül sokáig tartana, másrészt nem is volna taktikus: írják csak bele mindezt nyugodtan a vádiratba :) 

A bíróságnak már az alapállása is felettébb életszerű: szerintük az, hogy az MNV megvizsgált több jogi lehetőséget a cserekérelem rendezésére, már önmagában is disznóság. Jól el kellett volna utasítani, mert az első  verziója nem volt a jogszabályoknak megfelelő. Hogy ez miért szolgálta volna az állam üzleti érdekét, az rejtély. Az Ítélőtábla szerint a jogszerű megoldások keresése, a problémák megoldása nem az állam feladata.  

A bíróság boldogan leplezte le az összeesküvést abban is, hogy bizony-bizony az alkalmazott megoldás, a csere, a verseny elkerülését szolgálta. Ezzel feltalálták a spanyolviaszt, a csere lényegét: nem bárkitől kérek bármit, hanem konkrét valakitől konkrét valamit. De ez is baj, mert általában versenynek kellene lenni, tehát a verseny elkerülése nem szép dolog. Hogy benne van a csere is a törvényben? Mindegy... 

Az ítélet indokolásának vonalvezetése kristálytiszta:

- csak azért foglalkozott az MNV az üggyel, mert azt a beruházás segítése érdekében feladatul kapta

- az egész csere a beruházáshoz szükséges ingatlan biztosítása miatt, a beruházók érdekében történt

- a csere, mint tulajdonszerzési mód alkalmazása kizárólag a verseny elkerülését szolgálta

- a csere megalapozása érdekében az ingatlanok értékét közelítették egymáshoz 

Magyarul: visszaköszön a 2 évvel ezelőtti ügyészi gyanúsítások szövege: "a jogszabályok megkerülésével", "a szabályszerűség látszatát keltve", "az értékbecslések indokolatlan átdolgoztatása", stb.

Ezeket a kérdéseket a bíróság úgy nyitotta fel, hogy azokat fellebbezés nem érintette. De volt idejük, ráértek. Persze csak arra, hogy keressenek a koncepciót alátámasztó mondatokat a vallomásokban vagy más dokumentumokban - minden, ami más irányba mutat, nem érdekes. Külön figyelemreméltó, hogy a Tábla olyan kérdésekben is állást foglalt, melyekre egyáltalán nem folyt le bizonyítási eljárás, tehát nem volt perbeli adat - de neki volt véleménye, és azt fontosnak tartotta ítéletbe foglalni.

Így aztán a bíróság szerint minden ami dokumentált, ami nem dokumentált, ami ismert, ami nem ismert, ami logikus és ami nem az, csupán egyetlen céllal történt: hogy a befektetők ingatlanberuházási szándéka megvalósuljon. A logikai "hézagokat", lukakat a bíróság következtetéssel töltötte ki, melyek minden esetben azon alapultak, hogy "nyilvánvalóan" a sukorói megaberuházás érdekében járt el az MNV, mert ezt adták neki feladatul. Ezért a gaz MNV addig csűrte-csavarta a jogszabályokat, addig közelítgette egymáshoz az ingatlanok értékét, és azért nem alkalmazta a saját belső szabályait, hogy előálljon az a LÁTSZAT, hogy a csere jogszerű, bár mindenki tudta, hogy nem az.

Mindezt persze a valódi bizonyítékok nem támasztják alá, sőt cáfolják. Ha a bíróság meg akarta volna ismerni a büntetőeljárásban keletkezett iratokat, ha az MNV ezeket a bíróság elé tárta volna, akkor bizonyosan nem születhetett volna ilyen ítélet. Ha az Ítélőtábla csak egy kicsit komolyan veszi a jogot és saját magát, akkor sem.

De hát a célhoz kötöttség elve felülírt mindent: ez az ítélet követi az ügyészség logikáját, és megalapozza a vádemelést. Melynek lényege minden bizonnyal az lesz, hogy a Gyurcsány által kiadott feladatot az MNV olyannyira magáévá tette, hogy bár tudta, hogy jogot sért és kárt okoz, s ezért felelősségre vonható, mégis végrehajtotta. Hogy mindezt miért tette volna bárki? Hát csak.

A bejegyzés trackback címe:

https://tatraimiklos.blog.hu/api/trackback/id/tr464588557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Stradlin 2012.06.14. 22:34:16

Valamit nem értek. Az Ítélőtábla kimondta(most hallgattam meg), hogy a telkek között több, mint 1 milliárd Ft volt a különbség. Viszont elsőfokon az lett kimondva, hogy "csak" 600 millió Ft, mivel a sukorói telek értékbecslése rendben volt, én legalábbis így emlékszem. De ha ugyanabból dolgozott a másodfok, akkor, hogy jutott erre az eredményre, ez nem világos.

Tatrai Miklos 2012.06.14. 22:45:11

@Stradlin:
az ítélőtábla igazából nem mondott ilyet, sőt semmit nem mondott az értékekről. ugyanis ő arra jutott, hogy a szerződés jogszabály-megkerülés miatt érvénytelen, tehát az értékeket külön nem vizsgálta, és nem állapította meg, hogy szerinte mi mennyit ér. annyi igaz, hogy az érvelésében az 1.fokú bíróság értékbecslését vette figyelembe.

Tatrai Miklos 2012.06.14. 23:14:16

@Stradlin: Igen, ez az indoklás. de a másodfok nem állapította meg érvénytelenség oknak, mert az ő logikája szerint nem is kellett vizsgálni, hiszen más okból már érvénytelen volt a szerződés. Az elsőfok tök korrekt volt, az értékbecslő által mondott számot a szokásos 30%-os tűréshatárral vette figyelembe. Ezért nem volt semmisségi ok a sukorói ingatlan értéke, mert ott nem volt feltűnő értékaránytalanság. A hülye másodfok meg - ez is mutatja, mennyire értenek hozzá - az indoklásában a konkrét összeget vette készpénznek.

Stradlin 2012.06.14. 23:54:29

@Tatrai Miklos:

Az előző írásodnál egy-két hete feltettem néhány kérdést, ha nem túl személyesek és lesz időd, válaszold meg légyszi. :))

Stradlin 2012.06.16. 00:06:34

@Tatrai Miklos:

+Még egy megjegyzés. Nagyon naív vagyok, ha azt gondolom, hogy lehet, hogy az ügyészség amiatt emel ilyen későn vádat, mert ez egy bonyolult ügy és a bonyolult ügyeknél tovább tart a vádelőkészítés? Nem biztos, hogy erre az ítéletre vártak.

Stradlin 2012.06.16. 10:43:14

Na végre nem csak nekem tűnt fel, hogy Puch László ex-kincstárnok sok ügyben szerepel a nyomozati iratokban, még tanúként sem hallgatják meg soha. Ha az ügyészek ezt olvassák, üzenem, sose késő! :))
videotar.mtv.hu/Videok/2012/06/15/08/Megkezdodott_a_Hagyo_per.aspx
süti beállítások módosítása