A Kúria döntéséről
Jelen állás szerint véget ért a Sukoró-ügyben indult első polgári per, s a bíróság kimondta a csereszerződés érvénytelenségét. A jobboldali médiumok örömmámorban úsztak, "győzelem" felirattal köszöntötték az ítéletet, s az államot képviselő Fidesz-közeli ügyvéd hosszasan fényezhette magát a közszolgálati és pártszolgálati fórumokon.
Pedig ennek az ítéletnek teljesen más a tartalma, mint amit a jobboldal kommunikál.
Korábban, az első fokú bíróság azért nyilvánította semmisnek a szerződést, mert
1. értékaránytalan volt és
2. Markó Andrea vagyontanácsi tag valójában a sukorói beruházást akarta, és nem az autópályát Pest megyében.
A másodfokú bíróság az első ítélet indoklásából kivette Markó Andi kárhoztatását, mondván, nem is lehetett volna a tanácstagok egyenkénti szándékát vizsgálni, mert testületként döntöttek. Az értékaránytalanság mellé ugyanakkor semmisségi okként betette még az MNV Zrt. jogszabályok megkerülésére irányuló szándékát. Ezt ugyan nem kötötte személyhez, de hát természetesen állami embereknek jogszabályt szándékosan megkerülni csúnya dolog.
Mindkét bíróság ítéletében vannak tárgyi tévedések, iratellenes megállapítások, hamis következtetések - az ítélőtáblai döntés különösen hemzseg ezektől. Nem volt meglepő, hogy mindezek - valamint vélt eljárási hibák miatt is - Joav Blum a Kúriához fordult.
Az indítvány alapján a Kúriának alaposan meg kellett volna vizsgálnia a korábbi ítéleteket, s legalább a másodfokú döntés problémáit fel kellett volna tárnia; az ítélet megsemmisítése is érdekes lett volna, de egy teljesen új eljárás lefolytatása bizonyos helyeken kicsapta volna a biztosítékot. Így aztán a Kúria - meglehetősen egyedi és kreatív jogértelmezéssel - nem a támadott ítéleteket vizsgálta, hanem magát az alapügyletet. A csereszerződés vizsgálata során pedig - micsoda véletlen - talált egy olyan semmisségi okot, mely "rangsorban" beelőzi a korábban mondottakat, s azokat így meg sem vizsgálta. Vadonatúj ítélet született hát, melynek csak a döntése (az érvénytelenség) azonos a korábbiakkal. Ennek az "új" semmisségi oknak a megtalálása pedig lehetővé tette, hogy a Kúria sem formai, sem tartalmi szempontból nem kellett vizsgálja a korábbi ítéleteket. Ügyes...
Az új döntés - legalábbis annak szóbeli indoklása - annyi, hogy a szerződés jogszabályba ütközik. Nyilván látni kell majd leírva. De az ismert tények alapján nehezen érthető a polgári pert a büntetőeljárással összemosó, s már a büntetőperben is végeredményt sejtető-erőltető jobboldali médiakampány. Az ugyanis, hogy egy döntés jogszabályba ütközik, büntetőjogilag nem értelmezhető. Ha egy ügylet jogszerűségét (a jognak való megfelelését) másként ítéli meg a Kúria, mint korábban bárki, abból semmilyen bűncselekményre nem lehet következtetni. Pusztán eltérő jogértelmezésről van szó. Gondoljunk csak bele, hogy ha minden olyan bírót, aki egy adott jogi helyzetet másként ítélt meg, mint utóbb a felsőbb bíróság, büntetőeljárás alá vonnának, nem sokan érnének rá ítélkezni...
De a konkrét helyzet ennél is cifrább. Vagy - ha tetszik - egyszerűbb. A Kúria ugyanis azt is kimondta, hogy nem egy egzakt jogi helyzetet ítél meg másként, mint 4 és fél évvel ezelőtt az MNV - hanem másként definiál egy kifejezést. Az ítélet szóbeli indoklása valahogy úgy szólt: a nemzeti földalapról szóló törvény 13.§ (3) bekezdése alapján "...közérdekű cél megvalósítása érdekében történő csere esetén nem kell nyilvános pályáztatást lefolytatni". Mivel pedig a "közérdekű cél" kifejezés nincs semmilyen jogszabályban definiálva, azt bárki szabadon határozhatja meg - a Kúria mást tartott közérdekű célnak, mint az MNV.
Ez, mint jogértelmezési probléma, rendben is lenne. Két dolog miatt nincs rendben mégsem.
A Kúria ugyanis a jelek szerint felkenve érezte magát arra, hogy legfőbb jogi fórumként eldöntse, hogy egy vagyongazdálkodási ügyben mi az állam érdeke. Pedig van egy szervezet, amelyet az Országgyűlés létrehozott ugyanerre a célra: az MNV Zrt. A törvény szerint a vagyonkezelő feladata eldönteni, hogy mi a vagyongazdálkodási érdek. Ha ezt bármely bíróság felülírhatja - még egyszer: célszerűségi szempontok alapján - akkor nagy baj van valahol - vagy a jogszabályokkal, vagy a bírósági jogalkalmazással.
A másik dolog, ami miatt ez a döntés nincs rendben, pedig az, hogy a fentebb idézett mondat a Földalapról szóló törvényből úgy kezdődik: "Vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása...". És bizony az MNV döntésében - sok száz oldalon dokumentáltan - nem a homályos közérdek játszott szerepet, hanem az autópálya, vagyis a vonalas infrastrukturális létesítmény megvalósítása. Ez szerepel valamennyi döntéselőkészítési anyagban, s magában a csereszerződésben is. A Kúria pedig teljesen önkényesen értelmezte úgy, hogy a mondat első fele nem létezik, s a döntés a közérdekűség alapján született. De hát nem.
Összességében tehát az én értelmezésemben nem történt más, minthogy a Kúria keresett egy kevéssé jogszerű, de kényelmes megoldást arra, hogy az összes eddigi jogsértéssel és tévedéssel ne kelljen foglalkoznia. Úgy hagyta meg a status quo-t, hogy kirekesztette a polgári eljárásból az összes nem odavaló, például büntetőjogi szempontot. Ezzel pedig akarva-akaratlanul is nagy szolgálatot tett a Magyar Államnak a válaszottbírósági eljárásban. Hiszen míg a Fővárosi Ítélőtábla korábbi döntése a büntetőeljárás megalapozása érdekében az állam oldalára tette a jogszerűtlenség felelősségét (jogszabály megkerülésére irányuló szándék, ugye), addig a jogszabályba ütközést Blumnak és az MNV-nek egyaránt fel kellett volna ismernie. A kártérítési igény ma sokkal kevésbé látszik megalapozottnak, mint pár hónappal korábban.
S ezért leginkább éppen azok kell legyenek a leghálásabbak, akik az évek óta tartó megalapozatlan eljárásokkal idáig csak növelték a kártérítési igényt, és annak megalapozottságát.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Stradlin 2012.12.14. 15:07:18
Tatrai Miklos 2012.12.17. 18:31:30
Az, hogy felértékelődött volna a terület, nyilván nem igaz. De lehet, hogy Blum vette olcsón. A vita nem azon van, hogy a szilvás mennyit ér, hanem azon, hogy szilvás vagy fejlesztési terület. És ez akár 10-15-szörös árkülönbséget is jelenthet ugyanannál az ingatlannál.
Stradlin 2012.12.18. 14:21:45
"Ahogy dolgoztak Gyárfás estében is, 1994-ben. E sorok íróját a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik gazdaságvédelmi nyomozója azzal kereste meg, hogy dokumentumokkal alátámasztott információkat szolgáltatna a médiavállalkozó ingatlan-beruházásaival összefüggésben elkövetett, áfacsalások gyanúját felvető visszaélésekről. A rendőrtiszt azt ígérte, hogy néhány napon belül jelentkezik a sztorival. Eltelt közel három hét - semmi. Telefon a rendőrségre, a válasz: a nyomozó már nem tartozik a testület kötelékébe. Mint később kiderült, két lehetőséget vázoltak fel neki felettesei: vagy azonnali hatállyal „önként” leszerel, vagy ellehetetlenítik, kicsinálják. Az előbbit választotta. „Nagyon kérem, felejtsük el azt az ügyet, mert még élni szeretnék egy kicsit” - mondta megtörten a telefonba."
Apropó, nem kéne a hatóságoknak vizsgálni a Gyárfás-Portik kapcsolatot?
Főleg azután, hogy Portikék ügyével egyesítették a Fenyő gyilkosságot is?
index.hu/belfold/2012/08/01/gyarfas_svabhegyi_birtokot_adott_portikeknak/
index.hu/bulvar/0126fenyo/
Vagy még mindig nincs meg a "politikai akarat" ?
Stradlin 2012.12.18. 17:02:29
nol.hu/belfold/keresztapa_nem_uszhatja_meg
Egy keresztapa sem úszhatja meg, mi? Persze... Egyrészt a főnöke, Sanyi bácsi sem makulátlan, másrészt én nem tudok róla, hogy egy nagyembert is akár csak karcolgattak volna. Pedig lenne mivel foglalkozni. Egy érdekes és sokatmondó hozzászólást találtam:
53. hunyó (látogató)
2008. 05. 03. 19:14
Fenyő János olyan ember volt, aki általában minden követ igyekezett megmozgatni a siker érdekében. Ugyanígy volt ez Gy. Tamással való küzdelmében. Le akarta győzni minden áron a legfőbb riválisát. Nem csupán egy közéleti tévéműsor szerkesztési joga forgott kockán, hanem az, hogy a jövőben ki pályázhat majd sikerrel az állami pénzekért. A két dudás egy csárdában tipikus esete volt a kettejük viszálya. Fenyő rendőrségi kapcsolatait felhasználva titkos információgyűjtésbe fogott ellenfelével szemben, amelynek során maffiaszálakra bukkant. Rájött, hogy Gy. T. kapcsolatban áll egy körözött maffiózóval, P. Tamással, és az ismert médiavállalkozó pénzt mos az olajmaffiának. Ezzel az információval ugyanakkor az volt a gond, hogy olyan mélységű ügy, amely nem csak az ellenlábasára terhelő, ha napvilágra kerül, hanem szervezettbűnözői köröket is érint, akikkel nem jó ujjat húzni. Szóval Fenyő jobbnak látta, ha a belügyminiszterhez fordul, mert így az információ eredete elfedhető lett volna. Sajnos ezek a számításai nem jöttek be. Fenyő persze igyekezett bebiztosítani magát, ezért több újságnak elküldte az aktát. Nos, a dosszié még ma is ott porosodik némelyik szerkesztőség páncélszekrényében, mert azóta nem merte senki sem nyilvánosságra hozni a benne foglaltakat (csakúgy, mint egyes ellopott államtitkokat). Ebben a tekintetben tehát a Fenyő-ügy egyúttal olajügy is."
Ezzel kéne inkább Bucsek úrral foglalkozni, nem a fradi pálya ügyével...
Stradlin 2012.12.18. 17:31:56
off vége
Stradlin 2012.12.19. 20:47:29
Hogy is tetszett mondani Bucsek Úr? Egy Keresztapa sem úszhatja meg?
Stradlin 2012.12.22. 14:58:50
Fekszi Márta interjú. Kicsit másképp látja a dolgokat. A moszkvai ügyben miért beszél mindenki össze-vissza? Attól tartok, hogy egyik szereplő se a teljes igazságot mondja. Miért jó az az egykori állami alkalmazottaknak, ha védik a politikusokat, akik mindig mindent megúsznak? Lenne egy sejtésem,de nem vádaskodnék. :))))
Stradlin 2012.12.22. 20:53:10
"Szégyen az is, hogy HnéFM előzetes mosakodásának teret ad a lap ! A KüMben sokat tudnának mesélni, egy rosszindulatú, irigy és alattomos káder volt. Sok kárt okozott mindenkinek, jogászként pedig még a saját beosztottjai se tartották semmire. Volt pedig körülötte elég sok talpnyaló."
Ha ez a hozzászólás igaz, akkor ez árnyalja a képet. :))